Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

rökök palánkfala és a vizesárok a mai városcentrumot és közvetlen mellékét ölelte körül. (9. ábra) A XVI-XVII. századi veduták alapján ismeretes, hogy a városban is volt mecsete a mozlimoknak, de egy 1594. évi látkép szerint a szandzsákbég lakóháza is ott állott. De tudunk még a városban egy „Lusthaus"-ról, sőt egy kertről is, mely valószínűleg díszkert volt. Egyébként a városi mecset helyén épült meg később a város ma is álló katolikus plébániatemploma.

84 Sajnálatosan azonban a hatvani várat adatok hiányában nem lehetséges a városhoz hasonló igen nagy pontossággal topografizálni, mivel a paíánkvár falait lerombolták, a keleti és a déli várárkot pedig a mezőváros XVIII. századi betelepülése nyomán maradéktalanul betöltötték. De részben az 1686-ban felvett váralaprajz és a történeti vízrajzi viszonyok ismerete alapján igen nagy valószínűséggel azt megállapíthatjuk. Eszerint Hatvan vára fentebb leírt s árokkal körülhatárolt területének északnyugati része szorosan a Zagyva partján állott, illetve húzódott. Ezt, a mai helyzetet tükröző térképre vetítve azt jelenti, hogy a törökök palánkvára a mai Bástya és Thurzó utcáknak cl Grassalkovich-kastélyt magába foglalóan, a mögötte feküdt egykori kastélypark délnyugati részének, a Kossuth tér északnyugati szögletének, valamint a Mikszáth Kálmán tér és a Madách Imre utca keleti végének megfelelően helyezkedett el. Számításaink szerint a Grassalkovich-kastély területe bizonyosan a vár falán belül esett. Vizsgálataink fenti eredményét hitelesíteni látszik egy fontosnak minősülő régészeti lelet. 1959-ben, az akkori Vöröshadsereg útján egy épület alapozási munkálatai során a törökkori palánkvárhoz tartozó tölgyfacölöpök kerültek elő elég nagy mélységből.

85 Tudnunk kell, hogy az említett utca keleti vége, a Bástya utca keleti vége és a Kossuth tér között húzódott a vár palánkfala. Az 1544-ben török kézre került várat a budai pasa nyomban kijavíttatta, mivel nem égett le teljes egészében az építmény. Sőt a jól értesült Tinódi Sebestyéntől tudjuk, hogy ez a munka az erődítmény első parancsnoka, Deli Kurt nevéhez fűződik, aki a várat „építteté, erősítette vala."

86 A palánk falazatú várak faanyaga könnyen pusztult a nedves, , vizenyős talajban, de a vizesárok is gondos és rendszeres karbantartást igényelt. E munka ellátása Hatvanban egy 1598 körüli török oklevél szerint a Tárna folyótól nyugatra fekvő Heves megyei ma-