Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

gyar alattvalók kötelessége volt.

87 Figyelmet érdemel, hogy 1559 decemberében a budai török kincstárból juttattak pénzt a vár bástyáinak a kijavítására.

88 1 663-ban és 1665-ben a szultán fermánja, illetve a budai pasa rendelete értelmében a Gyöngyös városiakat csak Hatvanban lehetett vármunkára rendelni. Egy hatvani török nyugta szerint 1666-67-ben Gyöngyös városa hiánytalanul eleget tett a rájuk kivetett palánkfa (,japu") leszállításának.

89 A hatvani török vár helyőrségének létszámára az alábbi adatok voltak feltárhatók:

90 1549-50-ben 547 fő 1558-59-ben 359 fő 1561-62-ben 137 fo 1565-66-ban 288 fő 1568-69-ben 315 fő 1596. évi ostromkor 1500 fő

91 A XVI. század második felében tehát erősen ingadozott a hatvani török fegyveres erő létszáma: 1549-50. és 1568-69. között a zsoldjegyzékek átlaga alapján egy-egy esztendőben 330 igazhitű harcos szolgált a várban. Hatvan vára azok közé a török várak közé tartozik, melynek ágyúparkjára nézve is rendelkezünk adatokkal. 1596-ban: 3 nagykaliberű löveg mellett 22 ki- 25 db sebb űrméretű, összesen 1603-ban: 24 db 1664-ben: 21 nagykaliberű („bájelmez") mellett 107 db

92 86 kisebb, összesen(?) Hatvan vára stratégiai helyzetéhez méltóan keményen és hosszan ellenállt a felszabadító szövetséges hadaknak de végülis a törökök 1686. szeptember közepén felgyújtva a palánkvárat és a várost, sietve Eger várába menekültek, 14 használható és 2 rossz ágyújukat is hátrahagyták. Az erőd és a város házai a föld színéig teljesen leégtek. A város palánkfala maradéktalanul áldozatul esett a tűznek. A vár palánkjának a faanyaga is a lángok martalékául esett, de az Eger felé vezető kapubástya és a sarokbástyák sértetle-