Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

nácstermekkel, fürdővel, istállóval. Az egri beglerbég pasa mellett ott lakott még a helyőrségi janicsárok és a portai zsoldos csapatok agája is. E palota előtti tér — mely a belső vár udvaraként ismeretes - körül állott a „pasa dzsámija", téglából épített minarettel. A „pasa kis dzsámija " viszont élelmiszer-raktárul szolgált. A középkori püspöki székesegyház hatalmas épülete: a „nagy templom"-ot a törökök „nagy hadiszertár''-nak használták. A pasa palotája előtti térről nyílt az 50-50 lépcsőn a mélybe levezető két börtön, melyet Evlia „a pokol mélységéhez hasonló"-nak említ leírásában. (A vár legújabb kutatásai során Kozák Károly rábukkant e kb. 5 m mélyen, több ágra oszló pince-, illetve barlangrendszerre.

12 Levéltári kutatással tisztáztam, hogy ez a várhegy mélyében kialakított üregrendszer magyar kézben a vár úgynevezett „nagyobb pincé "je volt, melyben 300 hordó bort is tárolhattak. Még az egyes pinceágak nevére is fény derült. Az egyik pinceág neve „olasz ág" volt, ami a város szőlőkultúráját megalapozó vallonokra utal. Tehát e bonyolult és részleteiben még ma sem teljesen ismeretes pincerendszer bizonyosan középkori eredetű.) Evlia a vár nevezetességeként említi, hogy annak „egész alja üres, csupa pince és üreg", ahol „néhány ezer katona belefér." (Itt természetesen a mélyben kiépített kaszárnyatermekről és kazamatarendszerről írt a török világutazó.) A német, vagy frank várat - azaz a külső várat — is „igen erős"-nek tudták a törökök, melyet széles és mély árok örvezte körül. Itt asszonyok és gyermekek nem tartózkodtak, ugyanis a janicsárok laktanyája állott ott. A janicsárok „odá"-i számára „kőépítésű szobák" felett második szintként „egészen deszkatetejü szobák"-at alakítottak ki, hogy a viszonylag kis területen minél több fegyveres legyen elhelyezhető. Az „Alem-i serif dzsámi", azaz a szent zászló dzsámijában őrizték a várat elfoglaló III. Mohamed szultán kezében tartott próféta szent zászlaját, mely előtt éjjelnappal lámpa égett. „Valóban fényes dzsámi ez, hossza és szélessége 200 láb, a teteje keramitor és díszes kőépítésü minaretjét" még a Pécsen álló Kászim pasa dzsámija minaretjénél is magasabbnak találta. Itt még 10 háza is állott a hódítóknak. (2. és 3. ábra) Eger török várával kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erődítmény alatt elterülő, azzal szorosan kapcsolatos, azt kiegészítő városnak, az úgynevezett „külváros"-nak védelmi rendszerét sem. A várost övező kőfal építése, egy sor a falsíik elé ki-