Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

ugró bástyával Christophoro Stella vezetésével 1589-re befejeződött. Stella kiváló meglátással felismerte a vár és a város megerősítése szoros összefüggésének katonai, védelmi jelentőségét.

13 A törökök nemcsak gondozták Eger városfalát, de az igényüknek és gyakorlatuknak megfelelően tovább is erősítették, fejlesztették. Evlia Cselebi szerint 1657-58-ban Köprüli Mohamed nagyvezír több év alatt rendkívül erős, jó kilövési lehetőséget biztosító lőrésekkel áttört fallá építette át, melyen a korábbi bástyáknak megfelelően 12 „torony magasodott". A városfalon nyílott négy kaput kettős falú védelmi rendszerrel biztosították. E nagyobb arányú építkezéshez szükséges kőanyagot a szomszédos Felnémet templomának és a környező épületeknek a lebontásából biztosították.

14 (4. ábra) A mozlim hódítók a városban 8 dzsámit alakítottak ki. A mai vásárcsarnok térségének megfelelően három mozsárra járó lőpormalmot építettek, melynek kerekeit az Eger patak hajtotta. A lőporgyárat és raktárt, a „Báruthkáné"-t „hattornyú, vaskapcsos erős vár"-ként említi Evlia, melyet még további biztosításként minden oldalról vizesárok vette körül. E fontos létesítménynek is külön parancsnoka volt. A törökök Eger vára jó karbantartására különlegesen is nagy gondot fordítottak. Az 1596. évi ostrom során a támadók igen erős aknaharcot folytattak a belső vár délkeleti nagy fulesbástyája ellen, melynek következtében az súlyosan megsérült.

15 Az itt keletkezett terjedelmes falrombolás elzárására, de kivált a belső vár főbejárata védelmére egy trapéz alaprajzú, lőrésekkel áttört, jellegzetesen török kapuvédőbástyát, az úgynevezett ,,barbakán"-\ építették meg.

16 Ez egyébként a 91 éves egri török uralomnak egyetlen építménye. (5. ábra) Ezentúl még tudunk egri vármunkáról, építkezésről 1606-ban, 1614-ben, 1655-ben s végül 1681-ben.

17 E munkálatokra nemcsak a Heves, de kivált Borsod vármegyei jobbágyokat vették igénybe. Például 1606-ban az egri és a budai pasa 52 Borsod megyei településről 339 gyalogos vármunkást és 80 szekeret rendelt ki.

18 az 1614. évi vármunka, mely 100 napig tartott, 173.489 akcséba került.

19 Az egri vilajet bevételeinek évi összege 1664-ben Evlia szerint 650 ezer akcse volt. A pasa évente 44 ezer piaszter jövedelemmel