Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

A továbbiakban <xz egri vilajet török várait ismertetjük, Egertől kiindulóan dél felé haladva. Befejezésül pedig a pasalikhoz 1663-ban csatolt három nógrádi vár zárja a sort. EGER Eger várát a magyar végvári harcok korából a Híradó olvasói jól ismerik, de ez már biztosan nem mondható el a török kézben volt erődről, mely egyben az ejálet székhelye, központja is volt, ahol e hatalmas hódoltsági terület katonai és közigazgatási ura, a beglerbég pasa tartotta udvarát. Magyarországi körútja során, 1664-ben Egert meglátogató Evlia Cselebitől tudjuk

10

, hogy a törökök „Erdély Jázil elmája"ként emlegették. Egy 1605-1606-ból fennmaradt török leírás szerint pedig „ezen várat a keresztények Bécs kulcsának tekintették "

u A vár a hódítók által „Kara bagdala" nevű „magas domb szélén" fekszik. A törökök Eger belső és külső várát „magyar vár"-nak és „frank vár"-nak, avagy „német vár"-nak nevezték. Mindkét várfélnek külön parancsnoka volt. Az erőd két felét elválasztó széles és mély árkot kőépítésű híd ívelte át. (Magyar kézben itt csak fából ácsolt híd kötötte össze a vár két részét.) Evlia a várat valóban helyesen 11 bástyásnak írta le. A magyar, azaz a belső várban három bástyának nevezett védművet meg is nevezett: Ali pasa és Musztafa pasa bástyáját, valamint a Khunkjár bástyát. Ali pasa bástyája minden bizonnyal a szentélybástya volt, az úgynevezett „töltés"-sel, a Perényi-korszakban épült széles keleti várfallal. Innen jó kilövési lehetőség nyílott, s ezért itt 12 löveg állt tüzelőállásban, melyek egyikét a „sah ágyújá"-nak nevezték. Musztafa bástyájának a belső várból magasan kiemelkedő ágyúdombnak, a később „szép bástyá"-nak nevezett védmű felel meg. (Ma még régészetileg sem állapítható meg, hogy az ágyúdombból a törökök, avagy csak később, Rákóczi kezén épült meg a körfallal kialakított magas ágyúállás.) Itt a törököknek 20 ágyúja volt felállítva, mivel az „az egész várra nézve magaslat." A magyar várban a középkori gótikus püspöki palota szolgált a „pasa pala tája "-ként, melyet a török utazó oly szépnek talált, hogy úgy hitte, az „a királyok számára épült", benne szobákkal, ta-