Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Kárpáti János: A Külső vár mérete és kiterjedése

Az "északi szegelet" az északi várfal elé épített Sándorbástya, valamint ennek sarkához belülről csatlakozó, de a Szentély-bástya felől belülről húzódó fallal együtt egy igen fontos csomópont. E csomóponttól indult valamikor a Szegletpalota, melynek romjaira épült később a Zárkándy-bástya, majd Baldigara ÉK-i fülesbástyájának egy része. A "déli szegelet" kérdését is szemügyre kell vennünk. A "déli szegelet" a Hippolito de Este kaputól keletre található, ott ahol a déli várfal geológiai viszonyok miatt irányt vált. Ehhez a sarokponthoz belülről csatlakozik a Perényivárfal, mely a Setét-kapuig egyenesen halad, majd befordul és Szentély-bástyát alkotva körülveszi a későgótikus székesegyház maradványait. A "déli szegelet" tehát a későbbi Gergely-bástya belső terének közepére esik. Ettől Kelet-felé tehát a Külső vári falakat láthatjuk, melynek sarokpontja a Gárdonyi Géza sírja mögötti első lőréses várfalban folytatódik, halad a mai Sánc-városrész felé, majd megszakad, ott ahol 1702-ben továbbhaladó részét lerombolták. Itt a Gárdonyi sír mögötti várfalsaroktól azonban két fal indul tovább. Itt van szükség a Váti-terv pontosítására. Ugyanis itt a két várfalcsatlakozás közül nem tudtak választani, épp ezért, hogy nagy tévedés ne lehessen a két várfalcsatlakozás közé, mely 40 fokos iránykülönbséget mutat, középre behúztak egy nemlétező várfalat. Ez azt eredményezte, hogy a valóságtól délebbre halad a külső vár déli várfala. Azt is jelenti, hogy közel 200 méter hosszan halad és majdnem 50 méterrel délebbre kerül a várfal végén lévő Bebek-torony, mint a valóságban, valamint a XVI. század második fele, térképek szerint. Ugyanis a felső fal az igazi és a külső csak egy várfalomlást megerősítő fal.(?)Első megerősítése 1552 után,majd 0. Baldigara idején, majd az 1596-os harmadik várfalomlás