Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Kárpáti János: A Külső vár mérete és kiterjedése

idején nyeri el maihoz hasonló formáját. A Külső vár déli falának irányát így a Váti-terv szerint az András bíró utca és a Szabó Sebestyén utcák között húzódó és összeérő kertek határvonalán egy mély völgyteknőben vezeti. Ez így nem lehet. Inkább az a valóság, hogy az András bíró utca peremén halad a várfal, és a mai kertek helyén valamikor a várfal előtt várárok és védősáv húzódott. Az 1989-ben végzett régészeti kutatás is ennek pontosítását tűzte ki célul. Más szempontok, is szükségessé teszik a Külső vár helyének pontosítását. Az Almagyar-domb az egri patak völgyébe mélyen benyúló tömegének a patakhoz közelebb eső tömbjére jelölte ki István király az egri püspökség első helyét. E vízszintesebb tetejű platóról jól áttekinthető az egri völgy, mely itt szűkül a legkeskenyebbre a szemben lévő, ma Hajdúhegynek nevezett domb patak felé eső nyúlványával. Később is ide épülnek tehát a legfontosabb épületek, templomok, paloták, stb. A tatárjárás után, amikor másodszor merül fel e hely védelmének fontossága, a püspökvár építése megkezdődik. E hosszú építkezés eredménye az a nagyméretű püspökvár, amely jó nagy területet lekanyarít az Almagyar-domb magasabb, de még nem oly meredek részéből. Ez időre már itt is tudunk templomépítésről, amelyet e várfal körülkerített, védett. A nagyméretű püspökvár a későbbi várháborúk idején az ágyúk igen gyors fejlődése miatt elavulttá vált, modernizálása, megerősítése állandó gondot jelentett. Az almagyari domb vár fölé magasodó tömege, a. Külső vár védelme állandó probléma volt mind a várkapitányoknak, mind a vár erősítésén dolgozó várépítészeknek. Tudták, hogy a külső vár védelme kulcsfontosságú kérdés a belső vár védelme szempontjából. A régi vár-alaprajzok méreteit átszámolva mai méterre, majd felszerkesztve a jelenlegi alaprajzra, megtudjuk, mi-