Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Szecskó Károly: Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén

ból, sa földbe fúródott."

27 A tragikus esemény után azonban még hónapokig nem történt semmi a helyreállítás érdekében. Ezért érthető' az Egri Újság című lap türelmetlensége, amelynek 1895.augusztus 27-i számában ezeket olvashatjuk: "... az illetékes körök, - mint halljuk, - még most sem tették meg a kellő lépéseket arra nézve, hogy ezen ritkaszép emléket renoválják és kijavítsák azokat a repedéseket, melyeket a mecset a villámcsapás következtében szenvedett. S úgy látszik, hogy addig nem fognak e tekintetben intézkedni, míg az összeomlás következtében valami szerencsétlenség nem történik.

,ul0 A megyei főispán csak októberben tett jelentést a villámcsapás okozta károsodásról, a Vallás- és Közoktatásügyi miniszternek. Ezt követően a Műemlékek Országos Bizottsága szeptember 29-én egy leiratot küldött a főispánnak, melyben tudatta, hogy Sztheló Ottó szakmérnököt küldi Egerbe, aki rövidesen a helyszínen vizsgálta meg a minaret állapotát. A szakmérnök a látottakról beszámolt a Műemlékek Országos Bizottságának ülésén. Szerinte: "... a mecsettornyot a villám nem rongálta meg oly immanens módon, hogy katasztrófától kellene tartani.,"

2

? 1895-ben Moller István építész is járt Egerben s a minaretről egy ceruzarajzot készített, amely máig fennmaradt. 30 A bizottság utasította Sztheló Ottó mérnököt, hogy a helyreállítási tervet és a részletes költségvetést készítse el és terjessze a bizottság elé négy héten belül. A határozatról a Műemlékek Országos Bizottsága értesítette Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságát, s az pedig az egri képviselő testületet. Az ekkori elképzelés szerint a minaret restaurálása 1896 tavaszán kezdődik majd el.

31 1896. február 13~án Egerben járt Sztheló Ottó, s magával hozta a javítás tervrajzát is. Tárgyalt Wind István építészmérnökkel, aki már a költségvetésen dolgozott. A mérnök