Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Szecskó Károly: Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén

terve szerint: "... a minaret tetejét a koszorútól kezdve lebontják, s újonnan építik fel, ugyanazon kövekből. A tetőzet a régitől elütő lesz, 6 méter magas gót stílusú kupolát fognak a régi egyszerű födél helyett emelni, a kupolára pedig aranyozott gömb kerül félholddal, felette aranyozott kereszttel."

32 Miközben folytak a restaurálás előkészületei a városi képviselő testület április 25-i ülésére 40 városi képviselő és tekintélyes polgár a mecset környékének rendezésére egy előterjesztést adott be. Felolvasására azonban az ülésen nem volt lehetőség. Ezért az Egri Híradó című újság április 18-i számában közölte azt. Az előterjesztők javasolták a minaret környékének rendezését, a Mecset utca csatornázását, kövezését. "Mely intézkedések által végre-valahára ezen kiváló történelmű műemlék oly környezethez jut, mely miatt sem az Egerbe jövő idegenek, sem önmagunk előtt sem leszünk kénytelenek pirulni" -, írta az újság.

33 Hosszú évek huzavonája után november 3-án az Egri Híradó arról írhatott, hogy: "A munkálatokat már befejezték, s legközelebb lebontják az állványokat is. A restaurálás stylszerű és gondos. Az idomtalan bádogtető eltűnt, s helyét kőkupola foglalta el, mely felett büszkén ragyog a félholdas kereszt. A restaurálás folytán a minaretet egy pár méterrel megmagasbították.

1,34 Az Egri Űjság 1897. február 5-i számában arról tudósította olvasóit, hogy a múlt ősszel restaurált történelmi becsű egri török minaret-tornyot a magyar Műemlékek Országos Bizottsága közelebb hivatalosan fogja átadni Eger város közönségének."

35 Az említett eseményre augusztus elején került sor, amikor is Steinhausz László mérnök felülvizsgálta a restaurált műemléket, s a "... korrekt építési munkálatok keresztülviteléért meleg köszönetet mondott Wind István egri építészmérnöknek. n3

^