Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Feld István-Szabó J. József: Vártörténeti konferencia Mátrafüreden

sajtóban jelentkező vitákat időben és terjedelemben lerövidítsük. Különösen sck érdekes problémát vet fel a 13. század magyarországi várépítészete; köztudomású, hogy ebben az időszakban ugrásszerűen megnő a kőből épített várak száma. Az újabb kutatások fényében azonban úgy tűnik, hogy ezt nem annyira a "második honalapítóként" tisztelt IV. Béla király tudatos,az országnak az újabb tatár betörések elleni védelmi képességét célzó törekvései váltották ki, mint inkább a királyi birtokok rovására egyre inkább meggazdagodó, új birtokos réteg anyagi helyzete, illetve a század vége felé haladva egyre zavarosabbá váló belpolitikai viszonyok. A konferencia résztvevőit a házigazdák nevében Füköh Levente múzeum igazgató és Murcsányi László tanácselnök-helyettes köszöntötte, majd Gero László, a magyarországi tudományos várkutatás megalapítója nyitotta meg a tanácskozást

, miközben felidézte a budai vár feltárásának kezdeteit a második világháború után. Az első nap az általános kérdéseket, összefüggéseket feszegető előadások meghallgatására került sor. Historiográfiai áttekintése végén Feld István utalt azokra a problémakörökre,/a kóvárépítkezés kezdetei, a határvárak kérdése, királyi és magánvárak közötti eltérések, mindezek időrendje és pontos szerepe/ amelyek komplex vizsgálata nélkül ma már lehetetlen a felmerülő kérdések megválaszolása. Engel Pál a 13. századi várak írásos adatait vette vizsgálat alá, külön csoportosította az 1241 előtt, ill. után említetteket. Az előbbieknél azt tapasztalta, hogy döntő többségük a későbbi oklevelekben már nem szerepel, - ez szerinte amellett szól, hogy a régészet által felderített, de az írásos forrásokban nem szereplő várak is túlnyomórészt 1241 előtt épülhettek.Pálmány Bélának a Kacsics nemzetség 13-14. századi várépítő és uradalom-szarvező tevékenységét bemutató előadása konkrét példáját adta a fentebb említett folyamatnak, hogy a nemzetség "

nagyszámú várépitkezését nem országos hadászati okok

, vagy királyi parancsok, hanem kizárólag a nemzetségen belüli hatalmi harcok és uradalom-szervező törekvések indokolták a 13-14. század fordulóján és így kell ezt értékelni manapság is." Sándorfi György a történeti Borsod megye példáján bizonyította, hogy a várak többségénél az építési idő meghatározásában milyen fontos szerepe van a terepen történő kutatásnak és az erre épülő tipológiának

. Dénes József a mátrai várakat vette számba. Vándor László a várépítészet Zala megyei kezdeteit ismertette, helyzetét megkönnyítette a jól megmaradt,jól feltárt okleveles anyag, illetve az általa végzett, szép számú régészeti feltárás. EredTényei szerint a n^gánvárak építése a Német-Római Birodalomból származó, Hahót- Buzád nemzetség betelepedése /1163/ után kezdődik, 1233-tól adatolható

.Hosszú ideig egymás mellett léteznek az új kővárak és az ún. kisvárak, ez utóbbiakat a 14. század elején elhagyják. Az első nap programja Benevár romjainak megte kintésével, Szabó J. József ismertetésével zárult.