Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Feld István-Szabó J. József: Vártörténeti konferencia Mátrafüreden

témába a kisebb territóriumok és a nagyobb tájegységek történeti kapcsolódásait, egymáshoz való viszonyát is beleértjük. A vizsgálódást különös tekin tettel Erdélyre, a Felvidékre, a Dunántúlra terjesztenénk ki/külföldi szakemberek bevonásával. PETŐ ERNŐ * VÁRTÖRTÉNETI KONFERENCIA MÁTRAFÜREDEN Azok számára, akik járatosak a Heves megyei várak témájában, ismerősen cseng Mátrafüred neve, hisz itt, az üdülőterület kellős közepén, kellemes természeti környezetben találhatók a középkori Benevár romjai, peltárását, romkertként való helyreállítását 1902-ben kezdeményezte Gyöngyös Város Tanácsa, jelentős összegekkel és folyamatosan támogatva az itteni, régészeti ásatásokat, a romkonzerválás költségeit pedig a Mátra-Egri-Nyugat-bükki Intézőbizottság fedezte. Ez adta az alapot ahhoz, hogy 1989. szeptember 4-6. között több intézmény, a gyöngyösi Mátr3 Múzeum, a TIT Gyöngyös Városi Szervezete, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Budapesti Történeti Múzeum összefogása révén itt sikerült megrendezni a "Várak a 13. században — A magyar várépités fénykora"c

. tudományos tanácskozást. A várak, váltakozó intenzitással ugyan, de mindig a nagyközönség érdeklődésének középpontjában álltak. Egy-egy vár nevének említése, helyének,maradványainak felkeresése romantikus képzeteket kelt sok átlagos érdeklődőben, de nem mentesek ezektől a tudományos ismeretterjesztés látszatát keltő írástudók, tollforgatók sem. Ezekre, és más, gondatlanságból eredő, pontatlan megfogalmazásokra bőséggel sorolt fel elrettentő példákat, éppen a Várhíradő 19-20. számában Szabó János Győző. Óhatatlanul is a mai korszak, esetleg a hozzánk időben közelebb lévő időszak, de leginkább a török hódoltság emberének szemével közeledünk történelmünk eme tanúihoz. Kevéssé tartjuk szem előtt, hogy évszázadokkal ezelőtt más szerepet is betölthettek,mint amit ma - a források beható tanulmányozása nélkül - el tudunk képzelni. Mindehhez hozzájárult még az is, hogy maguknak a kutatóknak sem sikerült a magyarországi várak szerepének, funkciójának sok, fontos részproblémáját kellőképpen megvilágítani. Szerencsére az utóbbi években örvendetes módon megnövekedett a különböző tudományágak művelőinek érdeklődése a kö zépkori várak iránt, jelentős horderejű könyvek, tanulmányok láttak napvilágot, gyakran egymástól elszigetelten, olykor azonban itt-ott már egymás sal vitázva. A tanácskozást annak szükségessége hívta életre, hogy közös fórumot teremtsünk történészeknek, régészeknek, építészeknek, s a tudományos