Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Pető Ernő: Végvári konferencia - 1989

katonaságot 1672 és 1698 után elbocsátották. Érdekük az lett volna, hogy önálló katonaságunk legyen,és Így teljesíthessék tovább feladataikat. De nem tehettek mást, mint egyrészt beálltak a császáriak közé és zsoldosok lettek, vállalva a nyugat-európai hadszíntéren a magyartól némileg elütő harcászati, technikai szokásokat /pl.: Nyugaton nem volt akkora jelentősége a portyázó harcmodornak./ Másrészt letelepedve békés jobbágyokká, kereskedőkké, iparosokká váltak, vállalva ezzel a személyi - az eddigitől eltérő hierarchiába való betagozódásukból eredő - konfliktusokat. Sző esett a katonaparasztok szerepéről, a csapatok nemzetségi összetételéről. /Ne feledjük, hogy a választott korszakba tartozik a Rákóczi-szabadságharc is!/ Előadások hangzottak el a különböző megyék, régiók várainak és véghelyeinek konkrét történetéről, a várak katonai szerepének háttérbe szorulásáról, anyagi-fenntartási alapjainak szűkösségéről, egyes végvárak felrobbantásáról. A vita több fontos kiegészítést hozott. Elsőként egy elvi-módszertani észrevételt említek. Nagy László felhívta a figyelmet, hogy az osztályharc vulgármarxista kategóriájának beleerőltetéae az adott korba rendkívül negatívan hatott a különböző társadalmi rétegek egymáshoz való viszonyának, valamint az ezek közötti nagyszámú átmeneti státuszú csoportok mibenlétének tisztázása szempontjából.A részkiegészítések közül a legfontosabbak a hadseregen belüli nemzetiségi viszonyokra vonatkoztak. Érdekes probléma, hogy helytálló-e az a gondolatmenet, mely a szatmári békét megkötő Károlyi Sándornak további ellenállási lehetőséget tulajdonít, Károlyinak egy több mint tíz évvel Szatmár után írt levelére hivatkozva. A levélnek - melynek címzettje, a császári csapatok volt fűpanancsnoka, gróf Pálffv János - az áll, hogy "időnek előtte" megegyeztek. A kutatók egyetértettek abban, hogy ez csak taktika. Tudjuk: Károlyi jelentős földbirtokokat vásárolt,a vételár egy részét kölcsönből fedezve. Ennek következtében állandóan el volt adósodva. Az említett levél újabb vásárláshoz kér segítséget Pálffytól, ezért úgy állítja be, mintha Szatmárnál szívességet tett volna neki, amiért most viszontszívességst vár. Természetesen Károlyi is tudta azt, hogy a szatmári béke megmentette a nemzetet a katonai vereséggel járó következményektől. Fontos kiegészítések hangzottak el a várkapitányságok gazdasági tevékenységéről is. Példának említeném Szolnokot, ahol jelentős kereskedelmi tevékenység, hidak építése folyt. A konferencia eredményeivel elégedettek lehetünk. Természetesen tervezzük a sorozat folytatását. A következő témára több javaslat is felmerült. Ma már lehetőség nyílik arra, hogy szélesebb régióban vizsgáljuk a végvárak és végváriak sorsát, életét, kulturális helyzetét, kapcsolatait. A végvár nemcsak az ellenséggel farkasszemet néző várak rendszere volt, hanem kulturális centrum is, amely kisugároz és kultürákat közvetít. Ezért a szándék az, hogy jövőre a végvárak és régiók szerepét vizsgáljuk meg a XVI-XVII. században. E