Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Pető Ernő: Végvári konferencia - 1989

VÉGVÁRI KONFERENCIA - 1989 Ha azt mondom: Eger, az embereknek általában két dolog jut eszébe, a vár és a bor. Eger történetének meghatározó eleme, várának története. Az átvonuló ideológiáktól függetlenül a XX. századi nemzeti közérdeklődésnek végig homlokterében maradt az egri vár,és főleg annak 1552-es sikeres megvédése. Részben azért, mert maga a korszak - amennyire lehetett - az aktuális problémák szempontjából semleges területnek tűnt. A történeti kutatók által is az egyik leginkább kutatott, de máig izgalmas terület a vár és a hozzá kapcsolódó püspökség története. A történelem iránt érdeklődő olvasónak nem kell bizonygatni, hogy egyetlen végvárnak és környezetének eseményeit sem érthetjük meg a korabeli állami-társadalmi struktúra változásainak,és az ehhez szervesen, sokoldalúan kapcsolódó más végvárak életének vizsgálata nélkül. Nem kétséges, túl kell néznünk saját portánk határain, E felismerés vezette a Oobó István Vármúzeumot, hogy a TIT Heves megyei Szervezetével és az MTA Miskolci Akadémiai Bizottságával együtt útjára indítson egy, a középkori végvárak történeti problémáival foglalkozó tudományos tanácskozássorozatot. Az első ilyen konferenciára "Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században" címmel 1982-ben került sor Noszvajon. Itt a XVI. századi végvári harcok szerepéről és jelentőségéről; a végvári vonal fenntartásának költségeiről; I. Ferdinánd törökellenes terveiről hallhattunk. A következő, 1984-ben rendezett tanácskozáson a török-magyar végvárak szervezete és életviszonyai; Buda 1604. évi ostroma; a végvári katonaság erkölcsipolitikai arculata, egészségügyi ellátottsága került megvitatásra. Több előadás is közvetlenül egri témát érintett /pl.: Vass Előd: Az egri vár török védelmi rendszere és az egri ostromrácson átjuttatott török levelek/. Az első tanácskozás anyaga a Studia Agriensia 3. köteteként "Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században" címmel, a másodiké ugyané^sorozat 5. köteteként "Magyar és török végvárak 1663-1684" címmel jelent meg. Harmadik alkalommal Eger vára visszafoglalásának 300. évfordulója tiszteletére 1987-ben került megrendezésre a konferencia'.'Végvárak, végvári társadalom a visszafoglaló háborúk korában /1609-1699/" című témában. A török kiűzésének kora került napirendre. Szó esett a Habsburg-birodalom megváltozott hadászati helyzetéről; a magyar katonarétegek szerepéről a török kiűzésében; valamint a török végvárak ellenállási lehetőségéről. Megjelentek a rokontudományok képviselői, szempontjai. Előadás hangzott el Koháry István - aki kivette részét Eger visszaszerzésében is - 1685 utáni költészetéről. Hallhattunk a bárd Károlyi Mihály lovasezred zászlójáról. A programban ismét több közvetlen egri vonatkozás volt. /Szántó ImretEger felszabadulása a török uralom alól; Sugár István: Az egri kapituláciős egyezmény létrejöttének és a törökök visszamaradásának körülményei; Szabó Jolán: Heves megye falvai a visszafoglaló háború korában./ Az anyag nyomtatásban a Studia