Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Majtényi Júlia: Tinódi Lantos Sebestyén

- 7B Tinódi művei közül az "Eger vár viadaljáról való ének" dallama is bevonul a zeneirodalomba. Bartus István szerint: "vannak olasz passzamezzok, melyek folytonosan eszünkbe juttatják Tinódi stílusát, s fóleg ennek "Eger vár viadaljáról való énekét." A két stílus között a különbség csak annyi, hogy az olasz dallamok derültebbek, Tinódié nyomottabbak, olykor siralmasak. Mátray Gábor, a XVI. század dallamkincsének tanulmányozása során megállapítja: hogy "Eger vár viadaljáról való ének" tökéletesen adja vissza a korunkba divatozott lassú toborzó első részét, s mint ilyen nemcsak egyetlen a Tinódi-dalok között,de jelenkori népdalaink alakját is magán viselvén, a legrégibb magyar népdallamnak nevezhető. Mátray megemlíti azt is, hogy Tinódi Eger vár vitatása II. részének dallamát az 1554.évben kiadott "Crónica"-jának több ívén,más énekek dallamául is használta, ami azt igazolja, hogy a dallam valaha kitűnő tetszésben részesült. "Tapasztaltuk ezt Pesten 1859. évben, midőn a pestbudai zenede növendékei nyilvános zeneversenyek alkalmával ugyané dallamot "Török János vitézsége"c.énekszöveggel előadták, hosszasan tartott zajos tapsok folytán annak mindannyiszori ismétlésére buzdítottak." Kodály Zoltán: Árgirus nótája c. tanulmányában Tinódiról így ír: "Tinódi dallamszerzö is volt. Csak könnyen megfeledkezünk róla. Pedig a históriás ének némely stílusbeli sajátságát a dallam figyelembevétele nélkül csakúgy nsm érthetjük meg teljesen, mint régi líránkét, vagy a népdalét. Ami belőle elterjedt, élő előadásban terjedt, amit belőle a néphagyomány megőrzött, dallamostul őrizte meg." Valóban, "Eger historianac summája" ma is él. Tinódi után feldolgozta Mátray Gábor 1859-ben, Kern Aurél 1927-ben,Farkas Ferenc 1952-ben. A fentiek után elmondhatjuk, Tinódi nemcsak az országé, de Eger városáé is. Munkájával olyan kincset adott a városnak, mely nélkül a magyar történelem Egerre vonatkozó lapjai nemcsak halványabbak lettek volna, de sohasem születhetett volna meg olyan tisztán és igazán Gárdonyi halhatatlan regénye, az "Egri csillagok". Tinódi egri tartózkodását és az egri várra vonatkozó munkásságát,stílusosan megtervezett emléktábla, relief, akár szobor is méltathatná. MAJTHÉNYI JÚLIA