Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)
Szecskó Károly: Bartalos Gyula élete és munkássága
Tudatában volt azonban annak, hogy ezeket kritikával kell használni, "...bármily sokra is becsülön a helyneveket,távol vagyok attól,hogy azokat már mint kész történelmi adatokat egyoldaiúlag érvényesíteni törekedjem, tudom, hogy mindez csak félpróbája az igazságnak, melyeket kiválólag a néprajzi adatok igazolhatnak teljes érvényükben." - állapította meg Szent-Erzsébet,Lelesz és Szent-Domokos határnevei című dolgozatában. Bartalosnak van egy nagylélegzetű önálló történelmi monográfiája is,amelynek címe Magyarország önállásának és függetlenségének kivívása 1074 és 1075ben. A könyv 1916-ban jelent meg. A munka azokról a küzdelmekről szól,amelyeket László és Géza hercegek vívtak a betolakodó IV. Henrik német-római császár ellen. E küzdelem legnagyobb jelentőségű eseménye az 1074-ben vívott mogyoródi csata volt, ahol IV. Henrikkel szövetséges Salamon király teljes vereséget szenvedett. Ezt követően a német támadás veszélye megszűnt. Bartalost gyenge egészsége közel hozta a természethez. Gyakran barangolt Eger környékén, valamint a Bükk szép tájain. így lett egyik úttörője a helybeli turizmusnak. Még az lB80-as évek végén néhány társával, Zalár József költő-alispánnal, Kandra Kabos levéltárossal, Maczki Valér cisztercita tanárral kezdeményezte a turizmus fejlesztésének érdekében a Bükk-szakosztály megalakítását. 1899-ben a szakosztály életének jelentős eseménye zajlott le. Felavatták az Eged-hegyen emelt menedékházat. Ebből az alkalomból Bartalos Eger látóhatára turista szempontból címmel beszédet mondott, amelynek szövege még ebben az évben nyomtatásban is megjelent. A munka előszavában hitet tett a turizmus fontossága mellett. "A turistaság már másfelé, a gyakorlati életben jó eredmények születtek, éspedig úgy társadalmilag, mint politikailag, így a Kárpát vidéken, hol kézzel fogható a turista egyesületek működése." - állapította meg. A kis munkában Bartalos igen érdekes és értékes gondolatokat vetett fel. Miután leírta az Eged körüli látnivalókat, a geológiai viszonyokat, kifejtette gondolatait Eger közgazdaságáról, történelméről és társadalmáról. Javasolta, hogy "... kössük össze kirándulásainknál a szépet a hasznossal, és midőn magunknak megszereztük testedzéssel az egészséget, vessünk ügyet egyszersmind a közjólét előmozdítására." Szerinte a turisták jól teszik, ha javasolják, a fíloxéra előtti- híres egri szőlőművelés felújítását, a kertészkedést, a gyümölcstermelés fejlesztését. Javasolta, a kézműipar és a gyáripar fejlesztését is. Felvetette fafeldolgozó üzem, posztógyár létesítésének gondolatát. Szólt az Egert északkal összekötő vasútvonal megépítéséről. Eger és környékének történelméről elmélkedve rámutatott annak monumentális gazdagságára. Őskori, népvándorláskori és honfoglaláskari leletekben egyaránt gazdag ez a vidék. Ezeket szerinte gondosan össze kellene gyűjteni.