Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Szecskó Károly: Bartalos Gyula élete és munkássága

Tudatában volt azonban annak, hogy ezeket kritikával kell használni, "...bár­mily sokra is becsülön a helyneveket,távol vagyok attól,hogy azokat már mint kész történelmi adatokat egyoldaiúlag érvényesíteni törekedjem, tudom, hogy mindez csak félpróbája az igazságnak, melyeket kiválólag a néprajzi adatok igazolhatnak teljes érvényükben." - állapította meg Szent-Erzsébet,Lelesz és Szent-Domokos határnevei című dolgozatában. Bartalosnak van egy nagylélegzetű önálló történelmi monográfiája is,amely­nek címe Magyarország önállásának és függetlenségének kivívása 1074 és 1075­ben. A könyv 1916-ban jelent meg. A munka azokról a küzdelmekről szól,amelye­ket László és Géza hercegek vívtak a betolakodó IV. Henrik német-római csá­szár ellen. E küzdelem legnagyobb jelentőségű eseménye az 1074-ben vívott mo­gyoródi csata volt, ahol IV. Henrikkel szövetséges Salamon király teljes ve­reséget szenvedett. Ezt követően a német támadás veszélye megszűnt. Bartalost gyenge egészsége közel hozta a természethez. Gyakran barangolt Eger környékén, valamint a Bükk szép tájain. így lett egyik úttörője a hely­beli turizmusnak. Még az lB80-as évek végén néhány társával, Zalár József köl­tő-alispánnal, Kandra Kabos levéltárossal, Maczki Valér cisztercita tanárral kezdeményezte a turizmus fejlesztésének érdekében a Bükk-szakosztály megala­kítását. 1899-ben a szakosztály életének jelentős eseménye zajlott le. Felavatták az Eged-hegyen emelt menedékházat. Ebből az alkalomból Bartalos Eger látóha­tára turista szempontból címmel beszédet mondott, amelynek szövege még ebben az évben nyomtatásban is megjelent. A munka előszavában hitet tett a turiz­mus fontossága mellett. "A turistaság már másfelé, a gyakorlati életben jó eredmények születtek, éspedig úgy társadalmilag, mint politikailag, így a Kárpát vidéken, hol kézzel fogható a turista egyesületek működése." - állapí­totta meg. A kis munkában Bartalos igen érdekes és értékes gondolatokat vetett fel. Miután leírta az Eged körüli látnivalókat, a geológiai viszonyokat, kifejtet­te gondolatait Eger közgazdaságáról, történelméről és társadalmáról. Javasol­ta, hogy "... kössük össze kirándulásainknál a szépet a hasznossal, és midőn magunknak megszereztük testedzéssel az egészséget, vessünk ügyet egyszersmind a közjólét előmozdítására." Szerinte a turisták jól teszik, ha javasolják, a fíloxéra előtti- híres egri szőlőművelés felújítását, a kertészkedést, a gyümölcstermelés fejleszté­sét. Javasolta, a kézműipar és a gyáripar fejlesztését is. Felvetette fafel­dolgozó üzem, posztógyár létesítésének gondolatát. Szólt az Egert északkal összekötő vasútvonal megépítéséről. Eger és környékének történelméről elmélkedve rámutatott annak monumentális gazdagságára. Őskori, népvándorláskori és honfoglaláskari leletekben egyaránt gazdag ez a vidék. Ezeket szerinte gondosan össze kellene gyűjteni.

Next

/
Thumbnails
Contents