Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 21-22. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1990)

Szecskó Károly: Bartalos Gyula élete és munkássága

"A régiségtáraknak Egerben lehetne a leghivatottabb helye" - állapította meg. Felhívta a figyelmet a templom és kolostor romok, az elpusztított falvak kutatásának fontosságára, a jeles személyiségek életrajzi adatainak összegyűjtésére. Bartalos társadalmi jellegű javaslatai is meghökkentöek. Felvetette Eger csatornázásának, egészséges ivóvízzel és lakásokkal való ellátásának kérdéseit. Sót, szóba hozta helybeli egyetem megvalósítását is. Hosszú olaszországi tartózkodása alatt belé ivódott az olasz műveltség és irodalom szeretete. Erről a témáról több dolgozatot írt. 1901-ben adta közzé A keresztény műveltség újjászületésének és az olasz irodalom keletkezésének és fejlődésének átnézete, valamint A klasszikus műveltség hanyatlása és a reanaissence című dolgozatait. 1913-ban jelent R?eg Egerben Az olasz irodalom és művészet aranykora című könyve. Ebben a XVI.századi olasz reneszánsz és humanista kultúrát vizsgálta rendkívüli alapossággal. Szólnunk kell Bartalosról, mint költőről is. Élete folyamán néhány önálló kötetet is kiadott. Ezek közül figyelmet érdemei A magyar és paripája című elbeszélő költeménye. Ebben a magyar nép történetét dolgozta fel, az eredettől egészen a koraközépkorig. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy néhány színmű is kikerült keze alól. írt egyházpolitikai, egyházjogi, szertartástani, neveléstani munkákat is. Olaszországi éveiben több útleírást készített. A rendkívül nagyszorgalmú és fáradthatatlan tudós élete utolsó időszakában sokat betegeskedett. Azonban utolsó percéig dolgozott,ágybai fekve tollba mondta gondolatait. 1923. december 24-én hunyt el. Földi maradványait december 26-án a Hatvani-temetőben hantolták el, ahoi síremléke ma is láthatd. Később,kedves városában utcát neveztek el róla. Bartalos Gyula jelentőségéről a következőket mondhatjuk. Sokoldalú alkotó típusú ember volt. Elsősorban mint történész, régész,helytörténész volt jelentős. Munkássága a régészet, a földrajzi nevek gyűjtése vonatkozásában úttörő jientőségű volt. Élharcosa volt a helyi múzeumnak.Nagy érdemeket szerzett a turisztika megteremtéséhen. Neve korábban országosan ismert lett. Az Ipolyiak, a tárkányiak fajtájából való volt. Ezért méltó arra, hogy az utókor ne felejtse el, SZECSKÚ KÁROLY '