Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Visszatekintés a Baráti Kör megalakulására és 25 esztendejére

és újabb barátokat a vár szellemi és anyagi gondozásának ügyéhez. Munkahelyén, az Általános Épülettervező Irodában, de azon kívül is a fővárosban számos várbarátot szerzett. És meg kell említenem dr. Brezanóczy Pál nevét, aki mint érseki helynök, és mint egyike az első tagoknak, az egri főegyházmegye papságának körében patronálta a Baráti Kört, annak célkitűzéseit. Nagy sikerrel járt a tagtoborzás az egri általános és középiskolák tanulói között. A teljesség igénye nélkül hivatkozom azokra a nevekre, amelyek irataink között megmaradtak, és akiknek szervező munkájáért utólag is köszönettel tartozunk: Czenthe László, Annási Ferenc, Lendvai Vilmosné, Myazovszky Albert, Nagy Rafaelné, dr. Radies Jolán és Verebélyi András. Ök azok a tanárok, akiknek köszönhető, hogy a diákság a Baráti Kör tevékenységében kezdettől fogva részt vett. 1957 augusztus végéig így alakult, növekedett a tagság létszáma: Június 26-án rendes tag 157, pártoló tag 1025; Augusztus 18-án rendes tag 209, pártoló tag 1075 volt. A tagok toborzása 1957. március végén kezdődött, az augusztusi eredményt tehát 5 hónap alatt lehetett elérni. Ezek a számok még nem fejezik ki a tagság legnagyobb létszámát, mert a következő években újabb és újabb tagok csatlakoztak, úgyhogy éveken át a rendes tagok száma maximálisan 500, a pártoló tagoké 2000 körül volt. A későbbi időkben Berzy Piroska tanárnő képviselte a pártolótagságot, a diákokat a Baráti Kör vezetőségében és évről évre változó létszámuk egy szinten tartásán elsősorban ö munkálkodott. Áttekintve az első hónap belépési nyilatkozatait, kitűnik, hogy tagjaink a társadalom több rétegét, de főként a humán értelmiséget képviselik. Az elsők között lépett be dr. Csemegi József (Budapest), Hevesy Sándor és ócsvár Géza, mindhárman az 1925-ben kezdődött ásatás, helyreállítás résztvevői, vagy dr. Gerő László építész, aki 1954-ben írt könyvet Eger városa és vára építészettörténetéről, műemlékeiről. De jelentkeztek az Egerből elszármazott tudósok is, így dr. Pók Lajos és dr. Mezey László, az újabb és a középkori magyar irodalom kutatói és közéjük tartozik az egykori egri diák, dr. Balassa Iván néprajzkutató is, akkor a sárospataki múzeum igazgatója. Az első tagok közé tartozott Reskovits Miklós képkeretező, üveges, akinek értékes lepkegyűjteménye került később az egri múzeumba, vagy Jablonkay József mérnök, aki ezt a gyűjteményt továbbfejlesztve, megalapította a Mátra Múzeum entomológiai osztályát. Alapító tagnak számít dr. Pálos József, aki önzetlenül azóta is jogtanácsosa a Baráti Körnek, továbbá Igric Sándor tisztviselő és id. Kovács Béla fényképész. Az első tagok között számosan vannak még egyháziak, így dr. Holik Sámuel teológiai tanár, Rakolczai Gábor teológiai igazgató és több lelkész, akik közül a rövidség miatt csak Dávid Bertalan és Nagy Balázs plébánosokat említem, vagy a bükkzsérci református lelkészt, Szécsényi Györgyöt. Az egyéni tagok mellett csoportok is jelentkeztek, mint a nyíregyházi, a budapesti IV. és XIII. kerületi általános iskolák, vagy a budapesti Katolikus leánygimnázium tanulói. Támogatták a Baráti Kört egyes idegenforgalmi hivatalok, pl. a pécs városi, a Baranya megyei, a debreceni, a miskolci és a siófoki.