Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Visszatekintés a Baráti Kör megalakulására és 25 esztendejére

Az első két hónap eredményei már magukban hordoztak egy-két szervezési hibát, amit azóta igyekeztünk ugyan elkerülni, de nem teljes sikerrel. A szervezés alig terjedt ki a fizikai dolgozókra annak ellenére, hogy a vezetőség néhány tagját közülük választottuk ki. És emellett nem éltünk az alapszabály adta lehetőséggel, hogy jogi személyek támogatására is szert tegyünk. A munkások között végzett szervező munkára csak akkor nyílt nagyobb lehetőség, amikor megalakultak a szocialista brigádok, és néhányat sikerült a Baráti Kör ügyének megnyernünk. A jogi személyek tagságáról valójában alig beszélhetünk, ezért vezetőségünk nemrégiben tárgyalta a kérdést és úgy határozott, hogy a szervezést ezen a téren meg fogja indítani. Ami az egyesület tisztségviselőit illeti, az elnöki feladatokat az első években egyedül Bakó Ferenc látta el, majd később két elnökhelyettest kértünk fel, Berzy Piroskát és dr. Komáry Endrét, akik tisztségüket mind a mai napig viselik. A titkár teendőit az első években Galván Károly régész, majd Mózsa József és Bohus István vállalta. Nagy nyeresége volt a Baráti Körnek, hogy 1960. januárjában dr. Lénárt János vette át a titkár feladatait, aki 1971. elején bekövetkezett haláláig határtalan ügyszeretettel és lelkiismeretességgel végezte. Ez után átmenetileg Nagy Árpád régész következett, 1972-ben pedig Majthényi Júlia, aki a mai napig titkára a Körnek. A Számvizsgáló Bizottság elnöke a megalakulástól 1980-ig Csillag László volt, aki ezt a felelősségteljes munkát a vár és a múzeum irányában érzett nagy szeretettel és önzetlenül végezte el. 1957-ben a Honvédelmi Minisztérium a várban elhelyezett laktanyát megszüntette és a területet, ideértve az egész várat, a helyi tanácsnak adta át, a tanács pedig a múzeum rendelkezésére bocsátotta. Nem túlzunk talán akkor, ha megállapítjuk, hogy a tanácsi döntés előkészítése során latba esett az a propaganda is, amit a Baráti Kör a vár kulturális felhasználásának érdekében kifejtett. Célkitűzései és folyamatosan gyarapodó tagsága révén hamarosan ismertté vált nemcsak Egerben és Heves megyében, hanem az ország más vidékein is. Előbb Kisvárdáról. majd Baranya megyéből és Gyuláról illetékes vezetők tanácsért fordultak hozzánk és alapszabályunk minta volt több hasonló egyesület megszervezéséhez. A sajtó is hozzájárult a Baráti Kör megismertetéséhez. Az egri Üj úton c. lap 1957. áprilisában adott hírt a megalakulásról, de az országos lapok is foglalkoztak vele. Különösen nagy hatású volt a Magyar Hírlap 1974. március 15-i száma, aminek megjelenése után többen beléptek a körbe az ország távolabbi részeiből is. Közéjük tartozott a Vörös Lobogó szocialista brigád a budapesti Zöldség és Gyümölcsértékesítő Vállalattól, később pedig az Egri Dohánygyár Irinyi János, a Heves megyei Vetőmagtermeltető Vállalat Teleky Blanka, a Kiskereskedelmi Vállalat Derkovits Gyula, a KPM Közúti Igazgatóság Jáky József elnevezésű szocialista brigádja. A Baráti Kör tevékenységi köre a 25 év alatt változó és sokrétű volt. Az első esztendőkben a vár területére parkőrt alkalmazott, így segítette a múzeumot, minthogy erre fedezete akkor még nem volt. Gondoskodása kiterjedt még a Gárdonyi-sír rendbentartására, virágokkal való beültetésére. Az alapszabályban megfogalmazott azon célkitűzést, hogy a Kör elősegíti a vár történetének újabb kutatását, úgy igyekezett valóra váltani, hogy kutatócsoportot akart szervezni, majd közzétenni a kutatások eredményeit. Mindez azért vált szükségtelenné, mert a múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség kutatói hivatalból végezték ezt és az