Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Visszatekintés a Baráti Kör megalakulására és 25 esztendejére

eredmények az 1962-ben meginduló múzeumi évkönyvben jelentek meg. Emellett a Baráti Kör megbízta Pataki Vidor Jánost a vártörténet okleveles forrásainak feltárásával és ő, ezt szerény díjazással haláláig folytatta. A történelmi emlékhelyeket végigjáró tanulmányi kirándulások sorozata 1959-ben indult meg és nézetem szerint nagy sikerrel napjainkig is folytatódik. Közművelődési célokat szolgált két alkalommal is — 1962-ben és 1975-ben — a várat és a várost ismertető diafilmek megjelentetése, amelyek hasznos segítséget nyújtottak az előadásokhoz. Hosszú lenne felsorolni a megtartott előadásokat — évente 4—6 alkalommal —, de előrehaladást jelent, hogy 1980 óta már klub keretében hangzanak el és a klubnak Polyák Alajos tagtársunk, igazgató segítségével a Szilágyi Erzsébet Gimnázium adott helyet. A fiatalság helytörténeti ismereteinek bővítésére és kissé a hazafias nevelésre vállalkoztak az 1962-ben első ízben megrendezett vetélkedők. 1962-ben viszonylag kerek évfordulókat ünnepelhetett a vár és a múzeum. Erre az alkalomra a Baráti Kör Király Róbert egri szobrászszal ícéí emlékplakettet készítetett. A kisebbik átmérője 112 mm és az egyik oldalán a várat, a várost ábrázoló középkori metszet körül EGER ERLA 1552—1962 AGRIA felirat van; a másik oldalán a rákfarkas sisakban ábrázolt Dobó István profilképe mellett EGRIEK VITÉZEK VÉGEKNEK TÜKÖRI Balassi idézet. A másik plakett átmérője 131 mm, egyik oldalán a DOBÓ ISTVÁN VÁRMŰZEUM EGRI KÉPTÁR 1872— 1962 szöveg körbe fogja a vármúzeum épületeinek perspektivikus képét; a másikon festészeti jelenet körül ARS LONGA VITA BREVIS 1962 felirat látszik. — Az emlékplakettekkel a múzeum és a Baráti Kör munkáját jelentékenyen támogató személyeket ajándékoztunk meg. A múzeum gyűjtőmunkáját kívánta a Kör támogatni azzal, hogy ennek érdekében 1962-ben két körlevelet bocsátott ki. Az első az egri szőlőművelés és bortermelés eszközeinek összegyűjtésére buzdított, egy múzeumi kiállítás számára. Az egri bormúzeumot az érseki palota épülettömbjéhez csatlakozó, volt gazdasági udvarban akartuk elhelyezni, az épületek átalakítási terveit Jánossy György mérnök el is készítette, de anyagiak miatt a terv nem valósult meg. A másik kezdeményezés archív fényképek gyűjtésére irányult és elsősorban a megye iskoláinak tanulóit kívánta aktivizálni. Mind a két akció eredményes volt, az összegyűjtött tárgyak a múzeum raktáraiban vannak. A Baráti Kör működésének talán legfontosabb területe az írásos ismeretterjesztés volt. Fennállásának már első esztendejében kísérletet tett Galván Károly kis könyvének, Az egri vár-nak megjelentetésére, de a tagdíjakból befolyt összeg nem fedezte a kiadás költségeit. Ezért a Galván-könyv, majd Hevesy Sándor Egri útikalauz-a. és Soós Imre, A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században című munkája kiadásához csak anyagi támogatást tudott adni, de ezzel is elősegítette e fontos helytörténeti kiadványok közzétételét. A megyei tanács terjesztésre átadta a Heves megyei Füzetek addig megjelent 7 számát azzal az engedménnyel, hogy az árusításból befolyt összeg a Baráti Kör céljait szolgálhatja. Ezzel elindult könyvterjesztési tevékenységünk, ami több formát öltve a mai napig folyamatban van. De nemcsak átadott, vagy másokkal közösen kiadott könyveket terjesztettünk, hanem saját kiadványainkat is. Amint a Baráti Kör anyagi helyzete megengedte, kisebb terjedelmű könyveket, füzeteket jelentetett meg az egri vár és Eger városa történetének régebbi és újabb feldolgozásaiból.