Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Sugár István: A török kézen levő nagyobb magyar várak kapitulációs egyezményei a felszabadító háború során

A vár átadásával kapcsolatban Egerben és Kanizsán bizonyos iratok átadását is megkövetelték. Egerben a török kézben levő leltárak és a várban található minden eszköz lajstromát írták elő kiadni. Kanizsán pedig olyan körültekintéssel jártak el, hogy ki kellett mutatniok a töröknek minden vámot, adót és illetéket, valamint a falvak népének terheit, melyek boszniai, szerbiai, pozsegai, szigetvári, pécsi és más körzetek katonai levéltáraiból fel voltak deríthetők. A török alattvalók sorsa Elsősorban is a török kézben levő foglyokat kellett minden váltságdíj nélkül szabadon bocsátani. Valamennyi szerződés egyhangúlag lerögzítette, hogy a török katonák és polgári személyek, nemre való tekintet nélkül, magukkal vihetik ingóságaikat és állataikat is, és szabadon, minden bántalom nélkül vonulhatnak a Török Birodalom területére. A gyulai kapitulácios okmány nagy körültekintéssel „minden ott tartózkodó idegen" részére is biztosította a szabad elvonulás jogát. A váradi szerződés kiterjeszti hatályát minden jövevényre* (idegenre), akik török fennhatóság alatt állottak. Nagyváradon biztosították az oszmánokat, hogy akik a szultán parancsára tartózkodtak a vár helyőrségében (garnizonjában), semmiképpen sem szabad zaklatni, bántani. A gyulai kapitulácios egyezményben is szerepel, hogy senki se bátorkodjék a töröknek a legkisebb bántódást sem okozni, viszont a törökök se háborgassanak még magyar földön való tartózkodásuk során senkit. Logikusan, — minden török kézen levő keresztény felszabadul török ura és az iszlám alól. Szigetváron ezt így fejezték ki: „Minden keresztény korára és állapotára való tekintet nélkül az ő korábbi szabadságába visszahelyezendő." A korábbi török alattvalókkal szemben a legliberálisabb az alkupontoknak ez a részlete Egerben. Kimondták, hogy „akik közülök (azaz minden rendű, rangú, s fajú török alattvaló, S. I.) itt akarnak maradni, azok házaik és javaik birtokában minden ellenvetés nélkül megmaradhatnak." Egerben tehát nem mondták ki, hogy a helyben maradásnak sine qua nonja az azonnali katolizálás. Kutatásaim szerint még hosszú esztendők múltán is tértek meg a katolikus hitre Egerben maradt törökök.

8 Székesfehérváron a rabnők gyermekeinek el kell hagyniok apjukat, és helyben kell maradniok. A 18 évnél idősebb asszonyok azonban szabadon választhatnak a helyben maradás vagy a levert törökökkel való elvonulás között. A rabszolgák és a rabszolganők esetében a nagyváradi kapitulácios szerződés is lehetőséget biztosított az érintetteknek a szabad választásra a maradás, vagy pedig a távozás között. Kanizsán már szigorúbban jártak el, mivel ott minden renegátot el kellett engedniök az oszmánoknak, hogy ismét felvehessék a keresztény vallást. Ott tehát nem adták meg nekik a tetszés szerinti szabad elvonulás lehetőségét. A szigetvári renegátok esetében már árnyaltabban jártak el. Ott is minden iszlám hitet felvett keresztény tetszése szerint elvonulhatott a törökökkel vagy ha kívánta, letelepedve maradhatott. Azoknak azonban,