Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

fogadja az érkezőket.

10 A rendelkezésre álló török források (Pecsevi, Kjátib és Naima) s a szultánhoz csatlakozó Sir Edward Barton konstantinápolyi angol követ szerint

11 ekkor még nincs a török hadvezetésnek kiforrott álláspontja a hadjárat tulajdonképpeni célját illetően. Az igazhitű mozlim, harcosok azonban mindenesetre jó előjelnek tekintik, hogy az április 7-én elveszett Kiissza várát Dalmáciában június 6-án sikerül visszafoglalniok. „Ez a hódítás és a győzelem kezdete!" — mondják.

12 * Az oszmán sereg hadi készülődése és a Balkánon való felvonulása alatt Magyarországon nem ül el a harci zaj. Az új temesvári pasa, „szemöldökös" Szulejmán az előző esztendőben a Báthory Zsigmond által elfoglalt Lippa felszabadítására haddal vonul a vár ellen, de a táborba szállott erdélyi hadak megindulásának hírére jobbnak látja visszafordulni. A felkészült erdélyi fegyveres erő megtorlásul június 10-én ostrom alá veszi Temesvárt, de a már-már sikerre érlelődő küzdelemnek a törökök segítségére érkezett felmentő tatár sereg hirtelen heves támadása véget vet.

13 Az egri vár katonasága sem pihen. Egy csapat május 27-én Szolnok felé üt ki, és gazdag zsákmánnyal: 100 tatár lóval, 40 levágott fejjel s egy magasrangú szolnoki török főtiszttel tér meg a vár falai közé.'

4 A bécsi hadvezetőség hadműveleti tervének megfelelően erős császári és magyar csapatokat vonnak össze Komárom és Esztergom térségébe. A hadjárat nyitányaként Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg csapatai rohammal júniusban beveszik Vácot, s a huszárok Pest felé cirkálnak.

1

"

1 A Miksa főherceg fővezérlete alatt szerveződő hadjárat célja a Budát és Szolnokot fedező hatvani vár megszerzése. Néhány nappal III. Mohamed seregének Belgrádba érkezése után, augusztus 15-én jelennek meg a csapatok Hatvanban. A nem kevesebb, mint 60 ezerre duzzadt ostromló erőnek az egri vár fegyveresei is számottevő részesei. Hatvan védelmére Arszlán bég parancsnoksága alatt mintegy 1500 mozlim harcos sorakozik fel.

16 FELVONULÁS EGER ELLEN A belgrádi táborozás rendkívül hosszúra nyúlt (27 nap!) tartama alatt merül fel a döntő kérdés: hová vonuljon a szultáni sereg? Kjátib Cselebi egy korábbi török forrásra hivatkozva úgy tudja, hogy több előkelő férfiú az árulóvá lett Erdély ellen sürgeti a hadjáratot. Ezt a javaslatot azonban a rendkívül nehéz terepviszonyokra való tekintettel elvetik. E fontos tárgyalások közepette veszi III. Mohamed a tefcinitélyes Haibsburgsereg támadásának hírét Hatvan ellen. „Ezért abban állapodtak meg, hogy oda kell menni és a közelben fekvő Eger nevű várat kell elfoglalni."

11 Az angol király követe, Barton úgy tudja, hogy a szultán eredetileg azt tervezte, hogy serege felével Erdély, másik felével pedig a nagy ellenfél, Bécs ellen vonul. Az Erdély ellen működő csapatoknak lett volna a feladata Eger várának „út közben" való elfoglalása.

18 A Bécs elleni támadó szándék hírét vehette a Habsburg-hadvezetőség is, mert lépése-