Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

köt tesz a császárváros védelmére.

19 A belgrádi török haditanácskozás végül is Eger megszerzése mellett dönt. A hadjárat fővezéréül a padisah a hadrakélés idősaakálban Szinán pasa hirtelen halála után nagyvezérré sógorát, Ibrahim pasát nevezi ki.

20 A Belgrádból való elindulás előtt a szultán szemlét tart katonái feleftt. Bizony italán, — mint általában mindig, — a török katonád létszám. Az angol követ irreálisan, 600 ezer emberről tesz jelentést Londonba,

21 Rudolf császár hazatérő követsége tagjának, WratisLav bárónak a törökök 500 ezer katonáról beszélnek, de szerinte csak jó 300 ezer emberre rúg az összlétszám, beleszámítva a sereget kísérő csőcseléket s a fegyvertelen tömeget.

22 Ortelius szerint végül is Eger ellen 200 ezer emberrel tör a szultán.

23 A létszámadatokat kritikával kell fogadnunk, az azonban bizonyos, hogy a szultáni sereg mindenképpen nagy volt. A felvonulási terv szerint a fősereg előtt Dsáfer belgrádi pasa halad csapataival, mint előhad, s a fősereget a csak később beérkező ruméliai haderő fedezi.

24 Erős egységekkel biztosítják a hadjárat tartamára Belgrádot a román vajdáik támadása ellen,

25 de a temesvári részekre is számottevő haderőt küldenek, az Erdély felőli esetleges oldalba támadás kivédésére.

26 A török hadsereg a Száva hídján KjátJib Cselebi szerint 1596. augusztus 22-én

27 kezdi meg a nyolc napon át tartó átkelését a Szerémségbe.

28 A török hadvezetés megmagyarázhatatlan bizonytalankodásaira utal, hogy a Duna jobb partján haladva a Tisza torkolatánál fekvő Szalánkeménbe érve. — ahonnan mind Eger. mind Bécs félé vonulhatnak — ismét felmerül a hadjárat céljának problémája. Adjuk át a szót a jelenlevő Pecsevi Ibrahimnak: .,Az összes vezírék, kadiaszkerek, emírek és a jelenlévő jeles mir-miránok (beglerbégek. S. I.) a nagyvezír sátorában gyűltek össze és tanácskoztak, mivel a felséges padisalh azt rendelte, hogy amelyik irányt jónak találják, abban az irányban gyorsan induljanak. Dsigalazáde azt monda: ,,Legcélszerűbb lesz Komárom vára ellen menni, mert ha Aűilah segítségével ezt a várat elfoglaljuk, az egész Duma-part mind belhódol és biztonságban lesz. ..A többi vezírek azonban azt felelik: „Komárom kicsiny vár és nem érdemli meg, hogy a padisah személyesen menjen ennyi katonával ellene, s elfoglalása nem szerezne dicsőséget. S előnyösebbnek tartják, hogy Eger ellen menjenek, mert azt vélték, hogy Eger elfoglalásával a bányákat is hatalmukba kerítik, s Eger ellen indulásukkal kiváltképp a bányák elfoglalása volt a céljuk.""

23 • S míg lassú menetben vonul a szultáni sereg s közelegnek Szolnokhoz a felmentő oszmán csapatok, 'lankadatlan erővel folyik Hatvan véres ostroma. A 60 ezer főre szaporodottt Habsburg-erők

30 támadásának hősiesen ellenáll Arszlán bég 1500 főnyi igazhitű harcosa.

31 A számottevő török felmentő sereg Szolnok térségében letáborozik, s tartva a nagy keresztény erőtől, nem is pirőbálkozük Hatvan felmentésével.

32 Hatvan vára a meddőn veszteglő 40 ezer főnyi török felmentő csapatok szeme láttára esik el. 1596. szeptember 3-án foglalják el a támadók Hatvant.

33 A török táborban tartózkodó osztrák Wratisllav bárótól tudjuk, hogy a győzedelmes ostromlók iszonyú kínzások közepette lemészárolják az őrséget, de az asszonyokat, gyermekeket és aggokat sem kímélik. A terhes asszonyoknak felhasítják a hasát, a szopós csecsemőket szablyasuhintással kettéhasítják, az asszonyokat emlőiknél fogva felakasztják, megnyúzzák sabe-