Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

Közben Erdélyben is nagy változásoknak vagj'unk tanúi. Báthory Zsigmond 1595. január 28-án szövetségre lép a Habsburg-császárral, katonai segítség reményében kiszakítva magát a török hűbéri függésből. A két román vajda csapataival egyesített serege a Kárpátok déli előterében Szilisztránál, Gyurgyevónál és Targovistnál szétveri a török erőket, Bukarestbe szorítván vissza Szinán pasát. Egy sikeres katonai akció keretében Erdély délnyugati szomszédságában magyar kézre jut 43 év múltán Eperjes, Sólymos, Lippa, Csanád, Arad és Világos vára. III. Murád szultán után 1595. január 16-án a Török Birodalom trónjára lépő 29 éves III. Mohamed, a Nagy Szulejmán dédunokája rendkívül bonyolult és nehéz helyzetben kezdi meg uralkodását. Elvesztette pillanatnyilag erdélyi szövetségesét, ellene támadnak hűbéresei: az erdélyiek és a román vajdák, akik még a kozákokat is csatasorba állítják a padisah ellen. A magyarországi hódoltság, Ungürüsz testébe sikeresnek induló és könnyen veszélyessé válható támadássorozatok marnak bele északon, Horvátországban és Erdély nyugati előterében.

1 Mindenképpen kézenfekvőnek látszik tehát 1596-ban egy erős török katonai támadás szükségessége. MEGINDUL A SZULTÁNI HADJÁRAT A Magyarország elleni 1596. évi hadjárat indítékát a török történetírók vallási ideológiai okokkal kendőzik. Kjátib Cselebi szerint a befolyásos Hodsa Szeak-eddin effendi azzal érvelt a padisah előtt, hogy „a világ szultánjának szükséges kelléke a világhódítás." A harcias nagyvezér, Szinan pasa hasonló érvek mellett már gyakorlati jó tanáccsal is szolgál III. Mohamednek: „...néhány év óta a hadjáratokban hódítás nem történt... Legjobb lenne, ha dicső elődeid közül Szulejmán szultán kívánatos példáját követve, egyszer személyesen indulnál hadjáratra."

2 A szultán, illetve tanácsa végül is az 1596. évi had járat mellett dönt. Kiadják a csapatok mozgósítására a fermant.

3 A szükséges hatalmas élelmiszerkészleteknek Belgrádban való összegyűjtésére 150 ezer aranyat küldenek.

4 Az összes szükségletek beszerzésére 620 aranyat költ a szultáni kincstár.

5 A hadba hívott sereg elitalakulatait most is a janicsárok adják, s mellettük a hadjáratra vezénylik a ruméliai, az anatóliai, a karamániai, a szivaszi, a halebi (aleppói), a diárbekiri, a meraszi és urfai tartományok fegyvereseit beglerbégjeik parancsnoksága alatt. Még a távoli szíriai Damaszkuszból is érkeznek csapatok. Fegyverbe állítani rendelik a magyarországi hódoltság oszmán haderejét. A balkáni hűbéres katonaságot Pancsován gyűjtik össze.

6 Miután a hadi készülődések befejeződnek, III. Mohamed és serege Konstantinápolyból 1596. június 22-én fényes ünnepségek közepette elindul.

7 A padisah a szokáshoz híven magas rangú állami és egyházi méltóságok kíséretében vonul a hadba. Az oszmán sereg a bevett útvonalon, Szófia és Niis érintésével menetel Belgrád felé. Üt közben egymásután csatlakoznak a sereghez a pasák hadinépük élén.

8 A támadásra vonuló hadsereg tüzérségét s a lőszer nehezét a Dunán hajókon vontatják, melyeket később a Tiszára terelnek.

9 A hatalmasra duzzadt szultáni sereg 48 'napi kemény menetelés után. 1596. augusztus 9-én érkezik meg a Duna-parti Belgrádba, ahol már mind a Száván, mind a Dunán át megépített hajóhíddal Dsáfer pasa