Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata A stratégiailag oly nagy jelentőségű egri vár 1596. évi bukása 91 esztendős török uralomnak nyitott kaput, oszmán kézre kerülvén a bá­nyavárosokhoz vezető „Felföld kapuja", az Észak-Magyarországról és Bécsből a legrövidebb összekötő útvonal biztosítója Erdély felé, hazánk egyik legjelentékenyebb végvára. Szükségesnek látjuk tehát, hogy egy rövid tanulmány erejéig feltárjuk várunk tragikus elvesztésének körül­ményeit és történetét, ráirányítva a figyelmet Eger históriájának egy eleddig meglehetősen mellőzött és kevéssé ismeretes korszakára. A tö­rök hadjárat történetét természetesen az ország katonai eseményeinek miliőjébe ágyazzuk be. POLITIKAI ÉS KATONAI ELŐZMÉNYEK Amikor 1593. június 22-én Rupert Eggenbert és Erdődy Tamás horvát bán csapatai Sziszek vára alatt megsemmisítő csapást mérnek Haszán boszniai pasa ostromló seregére, még senki sem gondolja, hogy a csata egy tizenhárom esztendőn át láncreakciószerűen dúló háborús­kodás lavináját indítja el. Török és Habsburg oldalon egymást érik a váltakozó erejű és sikerű katonai akciók. A császári hadvezetés nagy lendületű támadásokkal kívánja beroppantani a hódoltság határait, ki­alakított védelmi vonalát. De természetszerűen a „hosszú háború" alatt az oszmán katonai erők sem tétlenkednek. A sikeres sziszeki csata lendületét kihasználva, 1593 őszén egy­másután jut Habsburg-kézre Fülek s egy sor nógrádi végvár : Szécsény, Drégely, Somoskő, Buják, Hollókő, Hajnácskő, Kékkő és Divény. 1594-ben elesik Nógrád vára is, sőt Teuffenbach csapatai már Hatvanig, Jászberényig és Túráig törnek előre. Csurgó, Berzence, Babocsa és Hor­vátországban Sziszek jut keresztény kézre. Buda előterében Mátyás fő­herceg egy 50 ezer főnyi sereggel már Esztergom megszerzésére is kí­sérletet tesz. A heves török visszavágás sem marad el: 1593-ban Veszp­rémet és Várpalotát, 1594-ben pedig Tatát, Szentmártont, a kulcsfon­tosságú Győrt és Pápát veszik az igazhitű harcosok birtokukba. Az 1595 nyarán Kari Mansfeld herceg hadserege nagy erőkkel in­dított támadása eredményeként meghódítja Esztergomot és Párkányt, s nagy reménnyel kecsegtetve magát, a hódoltság szíve: Buda irányába tör előre, kézrekerítve Visegrádot és Vácot.

Next

/
Thumbnails
Contents