Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)
Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata
megfut az őrség, Cserépvárból Bessenyei Mihály, Szarvaskőről Gál János és Sírokról Korai Benedek és Helmer János hadinépe, s helyét török csapatok foglalják el. 201 A hódítók jó előrelátással a leégett hatvani vár helyreállításáról sem feledkeznek meg. A karamániai beglerbéget, Hazer pasát rendeli oda az uralkodói parancs. 202 Az emberöltők óta epedve várt egri győzelem örömhírét Dilsziz viszi meg a birodalom fővárosába, Konstantinápolyba. 203 A hódítás tárikhját (emlékversét) Csatalazáde mondja. 20 '' 1 A Konstantinápoly Da küldött győzelmi jelentés szövegét ismerjük, s a török gondolkodásmód és szemlélet megismerésére részletesen ismertetjük. „Mivel a felséges Isten azt parancsolta: „Harcoljatok Allah útján", azért eme hatalmas parancsnak engedelmeskedve és hódolva, győzelmes harcosaimmal a hitharcot Allah 'dicsőségéért szem előtt tartva, ez örvendetes kilátású esztendőben hatalommal, boldogsággal és fenséggel a bécsi király várai közül az erőssége általi híres és nevezetes Eger vára ellen mentem egyenesen. A szultánságnak és kailifiaságomnak székhelyéről, a jól őrzött Isztambulból tengernyi hadseregemmel elindulván, a legnagyobb gyorsasággal az említett várhoz értünk, mely messziről ... hasonlíthatatlan és páratlan várnak látszott, mikor pedig közelébe mentünk, a Kaf hegyéhez hasonló szilárd erődítményű és ű rős várnak tűnt fel, melynek tornyai és bástyái az ég bástyáival egyenlő magasak voltak és erős falai a Bika- és a Hal-csillagig értek fel... ágyúinak füstje felhő gyanánt az egekig száll és puskáinak mogyorója zápoircseppekhez és jégesőhöz hasonlóan hull, azért nemcsa 1 ' a vár környékére katonaságot hozni, de még madarat sem lehetett röpíteni, s a vitéz vezírek, az erős miránok, a hírneves emírek és a csillagsokaságú katonaság arca is elhalványult. De szerencsések legyenek mégis, mert a természetükbe oltott nagy hősiesség és rendkívüli bátorság követelménye szerint az ágyúkra, puskákra nem is tekintettek, s az említett erős várat késedelem nélkül körülzárták, s hogy a keresztény néppel az iszlám erőt megismertessék, a hitvány átkozottaknak az erős várban az ellenállásra bizalmat adó helyekkel szemközt ostromsáncokat ástak, és a megsemmisülés útjára útmutatóul szolgáló vártörő, sárkányarcú ágyúkat felállították és azokkal a köveket hányó, villámot szóró ágyúkkal példának vették eme szent ájetet: „Dobáljunk rájuk köveket!" s itt-ott aknákat ástak azon mondás szerint; „Csináljunk számukra mély gödröket!" s a vár falai valóban ledőltek, és húsz napon át hajnaltól estig folyt a harc a hit ellenségeivel, akik még gondolat és képzelet átbocsátását is megakadályozták... Azonkívül noha a néhány napon és éjszakán át tartó esőzés folytán a muzulmán csapatok sárban állottak, és a vár meghódítása mindenképpen nehéz volt, de a hősies hadsereg a sár és eső gyötrelmeit csupán az irgalom művének ismerte el, és a Nagy Istenben bízva, oroszlán gyanánt éjjel-nappal néhányszor rohamot intézett a vár ellen, s a váron kívül fekvő és jól őrzött Gialatához hasonló külvárost és bástyáit elfoglalta és felgyújtotta... a mindenkép erős és háromszoros vár (a külső várról van szó, S. I.) is a felséges Allah segítségével.... és királyi hatalmammal elfoglaltatott és meghódíttatott, s a benne lévő öt-hatezer hitvány hitetlen lovas katona kardra hányatott, a kardtól megmenekült parázna hitetlenek a belső várba zárkóztak, de Allah megáldott szombaton (október 14-én, S. I.), mert e szerencsés napon megnyíltak a kétségtelen hódítás kapui, és a lélek füléhez jutott e megörvendeztető ájet: „íme megnyitottam neked a világos hódítást" és a
