Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

meny országig felhatott e hang: „Segíts Allah a szent győzelemre!"' s az említett vár a felséges Isten segítségével teljesen és tökéletesen elfoglaltatván, a környéken lévő várak, városok és falvak is királyi hódításom alá kerültek, azért a hódítást engedő Istennek sok dicséretet és hálát adtunk. Mivel pedig a fényes hódításnak a tudomásulvétele az egész iszlám népre nézve szükséges és fontos, azért írtam e levelet. Megparancsolom tehát, hogy mihelyst ezen engedelmességet kívánó rendeletem megérkezik, eme nagy kegyelemért mindegyiknek hálát adjon és győzelmes személyem fennmaradásáért és diadalmas napjaim tartósságáért reggel és este meghallgattatásra méltó imádságokat végezni meg ne szűnjetek.

205 Egy egri származású kiváló londoni orientalista, Fehérvári Géza megtalálta és leírta az isztambuli Topkapi Szeráj Múzeumban őrzött 74 lapból álló azon fethnáme kéziratát, melyben III. Mohamed a velencei dózséval s más országok uralkodóival tudatta Eger vára elfoglalását. A díszes kiállítású kötet Talikizáde, teljes nevén Mehmed ibu Mehmed al-Fenari. egyszerűbben Subhi Cselebi munkája, s több színes miniatúra díszíti, többek között az a jelenet, melyben az egri vár küldöttei behódolnak a szultán előtt.

206 Sürgősen megfosztják a mozlim hódítók az egri templomokat keresztény jellegüktől. Elsőnek a város plébániatemplomát, a Szent Mihály egyházat, mely az utóbbi évtizedekben protestáns kézben van, mohamedán mecsetté alakítják át, s 1596. október 18-án a padisah és fényes kísérete már ott tartja a „pénteki imádság"-ot.

207 Az iszlám templomot az Eger-hódító szultán tiszteletére III. Mohamed szultán dzsámijának nevezik el.

20? A jószemű angol Barton hű képet fest a török kézre került Egerről. A lakosság sorsa sanyarú, mert az ostrom nélkülözései után, a vár elestét követő három napon át nem kapnak élelmiszert, s amikor panaszolkodnak az éhezés miatt, a környező falvakba küldik őket. A követ a városban mindenütt csak kormos, üszkös falakat, a föld színéig lerombolt épületeket lát. Künn a városfalak tövében az ostrom alkalmával megölt keresztények mezítelen hullái néhol 2 öl (3,80 méter) magas halmokban hevernek. Egertől 1 angol mérföldnyire (1609 méter) álnokul legyilkolt keresztények hullái borítják a térséget. A könnyűszerrel ejtett rabszolgák is gazdát cserélnek. Barton 10 olasz zecchinoért egy ötéves kisleányt vásárol, akinek édesanyja egri asszony, s a karján még egy szopós csecsemőt tart. A lengyel követ a janicsároktól két elfogott leányt szerez meg.

209 A MEZŐKERESZTESl EPILÓGUS Miksa főherceg hadserege dacolva a mostoha időjárással és a szinte járhatatlan utakkal, az Ipoly völgyéből Rimaszombat érintésével a Sajó völgyébe vonul át, s 1596. október 18-án (Sajó)Vámoson egyesül a befutó császári sereg Teuffenbach felső-magyarországi és Báthory Zsigmond erdélyi hadaival. A fővezérnek 75 ezernek jelzik taz egyesült sereg összlétszámát, de amikor szemlét tart felettük, kiderül, hogy csak 39 ezer főnyi lovasból és gyalogosból áll, 95 ágyúval és 8 ezer kocsival. Miksa főherceg Eger vára elestéről október 13-án Rimaszombaton értesül.

210 A Habsburg-sereg Miskolcon át folytatja útját Eger felmentésére. Miután az egri táborban időző szultánnak jelentik, hogy a közelgő