Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

Kristófot, a vár második várnagyát, „aki az őrállomásokra felügyelt", lemeztelenítve, megostorozva a kapun kidobják. 186 Ortelius leírja, hogy Terzkától 5 ezer portugál arany, Kinskitől pedig 1 ezernél több dukát jut a nagyvezér birtokába. 187 Ezeknek a fogva tartottaknak a sorsa változatosan alakul. Kettőnek, Besenyei Györgynek és az olasz Claudio Cogonarának még az egri török táborból sikerül megszöknie. Mások, mint Kinski és Bárczi a belgrádi börtönből hazatérhetnek, de Terska és Thurn báró ott pusztul el. 188 Nyári sorsáról még hallani fogunk. A németek lemészárlása alapvetően a hatvani törökökön elkövetett minden emberi képzeletet felülmúló kegyetlenkedés megtorlása, de az oszmánok a németeket tekintik a főellenségnek. Ezt az egri eset mellett jól példázza, hogy amikor például a közeli években Esztergom várát veszi ostrom alá a Habsburg-sereg, „kiáltottak a törökök az fokon, mondván: Menjetek haza magyarok, vitézek, hagyjátok itt a részeges német disznókat, hadd tanítsuk meg őket hadakozni." 189 Az egri vér­fürdő során a várból lekísértek a jóindulatú Pecsevi Ibrahim sátorá­ban tartózkodnak, ott találnak menedéket, 190 s egy részük kétségtelenül ennek köszönheti életét. * Arra a kérdésre, hogy hány katona vonul ki az egri várból annak feladása után, a végletesen ellentmondó adatok tükrében csak hozzá­vetőlegesen tudunk válaszolni. Cogonara emlékiratának magyar for­dításához mellékelten Kovács Béla szerint egyesek 3, mások pedig 5 ezerre teszik ezt a haderőt. 191 Decsi János 2 ezer, Hammer pedig 5500 fegyveresről beszél. 19 ' 2 A vár főhadmérnöke, Cogonara a külső vár elvesz­tése után 2 ezerben jelöli meg a „fegyverforgató ember"-ek létszá­mát. 193 Ennek a pontos adatnak a figyelembe vételével ha számításba vesszük a belső vár védelmének emberveszteségeit, akkor mintegy 1600-1800-ra tehetjük a várból kivonuló katonaságot. A különböző for­rások értékelhetetlenül ellentmondó és magas, ezres számokban adják meg a legyilkolt németek számát. Űgy vélem, hogy mindenképpen több száz emberről van szó. Az angol Glover szeriint mintegy ezer katonát és ugyanannyi lakost (férfit, nőt és gyermeket) kíméltek meg III. Mo­hamed szultán bosszúra éhes harcosai. 194 „Így esett el Eger híres vára, — írja az angol királynő követe, Sir Edward Barton, — híres nem annyira erős falairól, mint hős tet­teiről."™' 0 A padisah október 15-én kíséretével egyetemben felvonul az el­foglalt várba, s megszemléli azt. 196 Az erőd élére az anatóliai begler­bégség megtartásával Lala Mohamed pasát állítja az uralkodó kegy. Több rangemelés közül kiemelkedik az ostromban kiválóan szerepelt Haszán ruméliai beglerbégé, akiből vezér lesz. 197 A török haderő egyik erőssége, hogy a birtokba vett erődöt haladéktalanul kijavíttatja. Egerben is minden ostromló csapatnak a támadási zónájába eső fal­romboilást szapora munkával helyre kell állítani. — de a sürgősségre való tekintettel a köveket mész helyett csak sárral tapasztják össze. 198 Az ostromállásokból az ágyúkat a várba vontatják. Az oszmán vár­katonaság ellátására a tímárbirtokosoktól 1—1 kile, azaz 45—45 kg búzát rendelnek beszolgáltatni. 199 Késedelem nélkül Pecsevi Ibrahim összeírja Eger vára katonaságát és önkéntes harcosait, s azonnal in­tézkedés történik a zsold kiutalására. 200 Az egri ostroma során a környéken álló három kisebb várból

Next

/
Thumbnails
Contents