Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

pasa nagyvezér, az oszmán had parancsnoka is a keresztények kezei közé kerül.

124 Október 2-án a topcsik lövegei által c külső vár falán tört négy rés már alkalmasnak mutatkozik a gyalogsági rohamra, de az egriek, akik felfigyelnek az ellenséges csapatok gyülekezésére, puskaporral felgyújtják a várárkot betöltő farakást. Alig hamvad azonban el a tűz, az éj leple alatt pótolják a hiányt, s október 3-ára virradóra ismét feltöltve találják a védők a várárkot.

11

'

5 Pecsevi Ibrahim szerint az nehezíti a gyalogsági rohamot, hogy a várfalon keletkezett omlás és rés nagy magasságban van. Haszán pasa, a ruméliai beglerbég úgy próbálkozik segíteni ezen, hogy feltölteti katonáival a fal tövét.

126 Kétségtelenül ez az úgynevezett töltés is áldozatul esik az egriek által keltett tűznek. Haszán pasa akciójáról arra lehet egyértelműen következtetni, hogy ezekre az eseményekre a külső vár legnyugatibb végén, az Almagyarhegy teteje alatt kerül sor, a Pál és az Ungnád bástya térségében. A várból titkos úton üzenetet küldenek a császári sereg fővezérének. Arról tájékoztatják Miksa főherceget, hogy az ellenség nagy erejű rohamait nem tudják már soká feltartóztatni. A török éjjel-nappal lövi és rohamozza a várat, sőt aknákkal is kísérletezik. Ezért sürgősen segítséget kérnek.

127 Megszakítjuk most az ostrom eseményeinek a fonalát, hogy szemügyre vehessük Miksa főherceg császári seregét is. Hatvanból Vácra azért húzódik vissza sebesen a szultáni had elől a fővezér győztes csapataival, hogy —• amint lstvánffy Miklós is mondja, — „onnét, ha szükség lesz, Ausztriát fedezhesse, magához erősítést vonhasson, és az ellenséget szemmel tarthassa."

Í2S Amikor azonban bizonyossá válik, hogy III. Mohamed szultán Eger ellen vonul, döntés születik a vár felmentésére. Báthori Zsigmond Erdélyben is sürgősen csapatokat von össze s (Nagy) Váradra vonul, ahonnan felajánlja az Egert ostromló tűrök elleni segítségét a főhercegnek. Ugyanebben az időben a császári főparancsnok segélykérő követeket küld Felső-Magyarországra, sőt a Prágában tartózkodó uralkodóhoz is.

129 Amikor az oszmánok Eger vára alá érnek, a Habsburg-had Esztergomban táborozik. A tervek szerint ugyanis az egész Cserhát hegység megkerülésével, az Ipoly völgyén át közelítik meg Eger térségét. Szeptember 20-án Pálffy Miklós magyar csapataival nyitja meg a sereg útját, Szécsénynél csatlakozván hozzá a nemesi csapatok. Ezt Adolf Schwarzenberg báró követi a német egységekkel, s a felvonulást Habsburg Miksa főherceg zárja be a tüzérséggel és a lőszeres kocsikkal. A császári felmentő sereg késedelmeskedését a rendkívül mostohára fordult időjárás és a hallatlanul rosszá vált útviszonyok miatt mi sem mutatja jobban, minthogy az utolsó egységek csak 1596. október 4-én indulnak el a Duna mellől, az Ipoly torkolatától,

130 — amely napig nyomon követtük az egri ostrom eseményeit. Október 12-én még csak Füleknél jár a császári segítség. Hátráltatja a hadsereg felvonulását, hogy a parasztok a vontató jószágokat sem állítják ki, így azután egy sor ágyút el sem tudnak indítani. Rendkívüli nehézséggel küzd az élelmiszer- és takarmánybeszerzés. Egymásután