Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

lényegesen mélyebben (kb. 30 méternyire) fekvő város felől a meredekre faragott sziklákon álló falak és bástyák jó célt kínálnak. Az ostromra felvonult sereg azonban döntő súllyal természetesen a külső vár ellen összpontosul, az első naptól kezdődően láthatóan ott kívánja kicsikarni győzelmet. Itt az Almagyar-hegy magaslatairól az alacsonyabban fekvő külső vár, sőt részben a belső vár is jól áttekinthető és lőhető. Az Almagyar-hegy teteje, ahol Haszán pasa ruméliai beglerbég lövegei állnak,

m 35 méternyire magasodik a vár szintje fölé.(l) Kjátib Cselebi szerint 8 megerősített ütegállásban 23 „vártörő ágyú", azaz nagy kaliberű ostromlöveg csöve irányul az egri vár ellen.

100 A külső várral szomszédos Almagyar-hegyen kisebb _ kaliberű ágyúkból Cogonara szerint mintegy 100 darabot állítanak fel.

107 A meginduló török hadműveletektői Nyári Pál annyira megzavarodik, hogy a Cogonara főhadmérnök által a falakon kívül épített futóárkokat, mellvédeket és kazamatákat leromboltatja és a területet „minden további nélkül feladja... mondván, hogy nem akarja a katonákat az árokban kockáztatni, mert eredményesebben használhatja őket a falak védelmére." A tapasztalt itáliai hadmérnök szerint ez a döntés „nagyon elhamarkodott határozat'' mert hiszen akkor a főkapitány miért engedélyezte kialakításukat.

108 A VÁR OSTROMA SZEPTEMBER 24. ÉS OKTOBER 3. KÖZÖTT Az összes katonaságot összehívják és felesketik a vár megvédésére, majd az egyes csapatok részére kijelölik a falakon és a bástyákon a helyüket.

100 Az egri vár tulajdonképpeni ostroma 1596. szeptember 24-én veszi kezdetét. Az igazhitű harcosok benépesítik az elkészült árkokat és sáncokat, s a felvonult csapatok megkezdik előrenyomulásukat. Minden számottevő háborgatás nélkül veszik birtokba a külső várat három oldalról kerítő árkot.

110 Ibrahim pasa az ostromban különleges szerepel szán a lagimdzsikn&k, az aknászoknak. Már ezen a napon a külső vár ellen három ..főakna" ásását megkezdik, melyek később súlyos pusztítást okoznak.

111 Az ellenséges tüzérség is teljes erőbedobással nyitja meg a hosszú napokon át tartó tüzet, elsősorban a külső vár ellen, hogy a topcsik réslóvései utat nyissanak a gyalogsági rohamra. Pecsevi Ibrahim kivált Lala Mohamed pasa anatóliai beglerbégnek a Királyszéken felállított ágyúinak munkáját dicséri.

112 „Nagy ágyúkat és zarbuzánokat állítottak fel, — írja Kjátib Cselebi, — és a vár minden részét, de különösen a nagy tornyot ostromolták, és sok helyen lerombolták, ám de a vár belseje nagy erős kövekből volt építve, és azokon semmi kárt nem tettek, és lehetetlen volt rést nyitni.

113 A becsapódó súlyos lövedékek törik, rombolják a falakat s bástyákat. A helyreállítás munkálatait Claudio Cogonara császári főhadmérnök • irányítja, s a rombolásokat sánckosarakkal és szálfákkal javíttatja ki.

108 A török csapatok első, elhamarkodott rohamai a falakon felsorakozott védők sűrű és szapora puskatüzében véresen összeomlanak.

101

' A támadó ellenség a véderők megosztása céljából már az első napokban a külső várral egyidőben a város felől a Földbástyát is megtá-