Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)

Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata

Az oszmánok haladéktalanul körülfogják Eger várát és a várost, s még az első este megkezdik a módszeres ostrom előkészítésére az ostromárkok és sáncok, valamint az ágyúállások kiépítését.

00 A város lakóinak egy része elmenekül, kivált a szegény nép azonban helyben marad.

91 A védők „oly bátran viselték magukat, hogy a város kapuit be sem zárták, hanem gyakran kitörve, az ellenséggel szerencsés csatározásokba bocsátkoztak".

92 Az első s a belső várat legjobban veszélyeztető ágyúállást a vártól északra, a Királyszékére telepítik. A török táborban jelenlevő Pecsevi Ibrahimtól tudjuk, hogy itt Lala Mohamed pasa 8 nagy kaliberű ágyút állíttat tüzelőállásba.

93 Innen kiindulva északkelet, kelet, délkelet és dél felől épülnek ki a vár körül a topcsik ütegállásai. Nagy ütemben készülnek a várfalakat, bástyákat megközelítő ostromárkok és fedezetet nyújtó sáncok is. Az ostrom műszaki előkészítő munkálatait Haszán pasa ruméliai beglerbég irányítja. A várat körülölelő ostromgyűrű egyes szakaszai, s azokon belül az ágyúállások Ibrahim pasa nagyvezér, a török hadsereg parancsnoka, szerdárja, Dserráh Mohamed pasa ruméliai beglerbég és Véli janicsáraga parancsnoksága alatt állnak.

9

'

1 Az egriek nem tüzelnek a külső vár körül munkálkodó oszmán harcosokra, mivel Nyári Pál azon az állásponton van, hogy „engedjük az árok elkészítését és a tüzérség odavontatását, mert az igénybe vesz néhány napot."

95 A hatalmas török tábor, a kialakult ostromgyűrű s az ostromelőkészületek láttán, tudva, hogy a város számottevő ideig amúgy sem védelmezhető meg, szeptember 23-án felgyújtják a védő csapatok a várost, hogy az ne szolgálhasson menedékül az ellenségnek, majd az éj leple alatt

9

^ kiürítik azt, és a vár biztonságot nyújtó falai közé vonulnak vissza.

9, A lángtengerben nem hamvad el minden épület, mert többek között a kórház is fennmarad.

9S A janicsárok létrákkal megmásszak a városfalakat, s mohón kifosztják az épületeket, jókora zsákmánnyal térve meg táborukba.

99 A város valóban tartósan nem védelmezhető, de minden harc nélkül való feladása helytelen álláspontra vall, mert annak ideigóráig való oltalmazásával az amúgy is ősziesre fordult időjárás közepette értékes időt vesztegethettek volna el az ellenséggel. Láthatóan Nyárinak nem is volt szándékában Eger város védelme, csupán az ostrom legkezdetibb szakaszában a felvonuló törökökre való kirohanás bázisául szolgál. A különböző szerzők egyébként eltérően közlik a város kiürítésének, illetve elestének a napját. Claudio Cogonara, az angol Barton és Glover személyes tapasztalata alapján a szeptember 23-i időpontot biztosnak kell elfogadnunk.

100 Ortelius szeptember 26-át, Décsi János az ostrom 6., lstvánffy Miklós és Hammer pedig 7. napjára teszi.

101 Pecsevi a támadó seregnek a falak alá érkezése utáni napot adja meg,

102 mely eltérés a több napon át folyamatosan beérkező csapatok adta ún. első nap bizonytalanságával magyarázható, tekintve, hogy a szerző is részese az ostromnak. A török topcsik már szeptember 23-án három ágyúból megnyitják a tüzet a vár ellen, bár a vár lovasai még ki-kitörnek a belső várból, s ideig-óráig kiűzik a városból az ellenséget.

103 Végül is az oszmánok a városban is ágyúállásokat létesítenek, — egyik üteg a Dobó bástyára irányul,

104 de kétségtelenül a Földbástya ellenében is állítanak lövegeket. A város elestével teljessé válik az ostrom- és tűzgyűrű a belső és külső vár körül. A falaktól átlagban 200-250 méternyire épülnek ki a lövegállások, sőt a város felől még közelebb. A belső vár szintjénél