Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 15. (Eger, 1979)
Sugár István: Miként jutott török kézre Eger vára? III. Mohamed szultán 1596. évi hadjárata
köti össze a bástyával. A külső vár északkeleti szögletén álló Pál bástya előtti magaslaton „futóárokszerű védmü"-vet készíttet, mely a vár által fedezve uralja a közeli kis völgyet (ma: Vécsey völgy), melyben akár 10 ezer főnyi ellenség is elférhet anélkül, hogy a várból ellenőrizhető lenne. — A belső vár leggyengébb részénél, a Földbástyán, melyet ugyan 1552 óta kőépítménnyé fejlesztettek, „ahol leginkább számíthatunk a rohamra", fával bélelt és földdel fedett „kazamata"-kat építenek, a várható ellenségtől teljesen leplezetten. „A belsejében kényelmesen elhelyezkedhetett negyven ember, akik az árok alatt elvezető, fával és földdel bélelt föld alatti folyosón észrevétlenül vonulhatnak oda." Ezt a hevenyészetten létesített védművet Cogonara olyan biztonságosnak minősíti, ,,hogy megtámadástól semmilyen irányból sem kellett tartani." Még több ilyen védműre lenne szükség, de az idő- és az emberhiány azok létesítését megakadályozza. 8 " Kiegészítésül meg kell említenünk, hogy a falak és bástyák legsúlyosabb hiányosságaként könyvelhetjük el, hogy sehol sincsen mellvéddel ellátva, s így az ott álló katona teljes testfelületével ki van téve az ellenséges tűznek. — Cogonara felhívja a főkapitány figyelmét, hogy ajánlatos kiküldenie a várból a „haszontalan embereket." ,iq ELESIK A VÁROS — OSTROMGYŰRŰBEN A VÁR III. Mohamed szultán hadserege 1596. szeptember 20-án már teljes létszámával Eger alatt áll, s a vártól délre elterülő síkságon („egri mező" 82 ) építi fel hatalmas kiterjedésű táborát, melynek északi vége 800 méterre közelíti meg a várat. 83 Ekkor már a szolnoki béget is a sereg mellett találjuk, csapatai élén. Néhány nap múltán ömkéntesi buzgalomtól fűtve befut a győri bég is, de mivel engedély nélkül hagyta el a hódoltság szempontjából oly fontos állomáshelyét, fővételre ítélik, s csak a szultáni kegy menti meg az életnek. Büntetésül a bégnek saját költségén kell visszavezetnie csapatait Győrbe. 8 '' Ibrahim pasa nagyvezér, a hadjárat fővezére Cigal Oglit rendeli nagyszámú könnyű lovassággal a távolabbi környék felderítésére és biztosítására esetleges felmentő támadás ellen. 8 "' A várat ostromló sereg közvetlen biztonságáról Dzsigala Zadeh pasának kell gondoskodnia saját és a parancsnoksága, alá adott damaszkuszi csapatokkal. 86 A szultán első dolga a szokásos megadási felhívás megküldése a vár parancsnokának. „Egerben levő bégek (ti. urak, S.I.) és egyéb lakosok! Tudjátok meg, hogy dicsőséges utazásomnak a célja Eger elfoglalása. Először tehát a felséges Allah parancsából titeket vallásunkra hívlak, ha muzulmánok lesztek, semmi bántódás nem ér benneteket, hanem mostani állapototok szerint vagyonotokat, jószágotokat, miként eddig, ezentúl is bírhatjátok, nyugodtan élhettek. Ha azonban vallásunkra nem tértek, akkor a várat hagyjátok el és menjetek a magatok tartományába. Ha e felhívás egyikét sem fogadjátok el és harcolni kezdtek s ellenem ágyút lőttök ki, akkor Allahra és Allah prófétájára titeket mind megöletlek, senki közületek meg nem szabadul, tudjátok meg. 87 Az egriek nem bocsátkoznak tárgyalásba az ellenséggel, s válasz nélkül hagyván a levelet, vivőjét vasra verten tömlöcbe vetik. 88 Megérkeznek Eger vára alá a Buda biztosítására kiküldött csapatok is Cserkesz Mahmud pasa halebi (aleppói) és Lala Mohamed pasa anatóliai beglerbégek vezénylete alatt. 8!!
