Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Kozák Károly: Az 50 évvel ezelőtt megkezdett egri várfeltárások és az 1957 óta folyó ásatások

Az 50 évvel ezelőtt megkezdett egri várfeltárások és az 1957 óta folyó ásatások Az 50 évvel ezelőtt megkezdett várfeltárás Pataki Vidor és Pálosi Ervin tanárok, valamint sok egri diák és munkás nevéhez, munkájához fűződik. Az akkor végzett munkát lelkes, nagyobbrészt társadalmi Összefogás jellemezte. Legjelentősebb eredményének a még ma is sok látogatót Egerbe vonzó föld alatti folyosórendszer és ágyútermek feltárását tarthatjuk. Azokkal együtt került napvilágra a múlt század 2. felében megtalált középkori székesegyház románkori része, amelyet lényegében egy kertészeti rendezés keretében mutattak be. Ez utóbbi munka azonban a II. világháború és az azt követő években csaknem teljesen tönkrement. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a háború után újjászervezett magyar műemlékvédelmi szervezet 1957-ben megkezdte az egri vár újabb feltárását és azzal párhuzamosan az előkerült maradványok helyreállítását, építészeti megoldásokkal történő bemutatását. Az 1957-ben megkezdett munkák idején alakítottuk ki Détshy Mihály tervezővel a vár feltárására és helyreállítására vonatkozó célkitűzéseinket. A korábbi kutatásokhoz kapcsolódva, azok eredményeit kiegészítve, az elkövetkezendő években a vár föld felett látható, vagy feltárás után ott bemutatható részeinek helyreállítására, bemutatására szervezzük erőinket. így reméltük a kiemelkedő történelmi emlékünk látogatása során nyert élményeket (történeti-, hangulati- és esztétikai) jelentősebb mértékben növelni, A fenti célkitűzés megvalósítását szem előtt tartva került sor elsőként a középkori (gótikus) püspöki palota, majd az ahhoz kapcsolódó Tömlöc- és Föld-bástya feltárására. A palota kutatása és helyreállítása sok új adattal ismertetett meg bennünket. Látható eredményeként egy olyan, középkori várban magában álló gótikus palota „született", amely egyedülálló ilyen emléknek számít hazánkban. A nagyszerű látvány mellett ez a palota lett a vár életét bemutató kiállítás hiteles helyszíne is. A Tömlöc- és Föld-bástya maradványait borító több méteres törmelékréteget feltárás során eltávolítottuk, s azzal bejárhatóvá tettük ezeket a XVI. század 2. felében épített védőműveket. E helyen zajlott le az 1552-es nagy ostrom egyik olyan hősi küzdelme, amelynek hiteles, írásos emléke is fennmaradt Tinódi Lantos Sebestyén Eger vár viadaláról készített művében. Az 1957 óta végzett feltárások és helyreállítás másik jelentős eredménye a várszékesegyház maradványainak hitelesítő, újabb feltárása és az erősen lepusztult maradványok műkővel történt értelmező kiegészítése. A feltárás sok új adattal ismertetett meg bennünket. A középkori