Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)
Kozák Károly: Az 50 évvel ezelőtt megkezdett egri várfeltárások és az 1957 óta folyó ásatások
temetkezések mellett feltártuk egy Árpád-kori temető jelentős részét és egy olyan XIV. századi gótikus székesegyházbővítés maradványait, amelyről ez ideig nem tudtunk. Sikerült a románkori székesegyháznak olyan részeit is rekonstruálni — újabban előkerült kőfaragványtöredékek segítségével, — amelyekre korábban nem is gondolhattunk. A bevezetőben megfogalmazott célkitűzést valósítottuk meg a Gárdonyi sír környékének rendezésével, a vár legkiemelkedőbb pontjának számító Szépbástya, s az alatta Ny-ról elterülő terület rendezésével, feltárásával és helyreállításával. A Gárdonyi sír a DK-i Fülesbástya északkeleti, magasabb részének területén található. A kutatás adatai alapján történt szintsülyesztéssel a XVI—XVII. századi állapotnak megfelelően egy bástyaudvart alakítottunk ki. Ezzel nnmcsak a meredek, magas várfalakon történő járkálással járó életveszélyt szüntettük meg, hanem a korábbi kutatás idején megtalált ágyútermekhez tartozó bástyaudvart is felismerhetővé tettük. A Szépbástya helyreállítása az elkövetkező évek egyik jelentős munkája lesz majd, az alatta feltárt, XVIII. században lakott házak maradványaival együtt. Ez utóbbiak egyikében egy cserépkályha alsó részét eredeti helyén tártuk fel, s így lehetőség nyílt annak a ház maradványaival együtt történő bemutatására. A házak maradványaitól NY-ra egy 3,5 m átmérőjű kutat találtunk, s azt 20 mélységig feltártuk. A kút felett egykor álló építményt Hazael Hugó 1752-ben készített rajzáról ismerjük. E rajz és az előkerült pillérmaradványok alapján készült el a helyreállítás során a kútház. E területet D-ről a belső vár fala zárja le, amelynek kutatása és helyreállítása ugyancsak fontos eredményekkel zárult. E falszakasz K-i részén egy középkori kaputorn3 r ot bontottunk ki, Hyppolit érsek festett címerével együtt. A kapunyílást később elfalazták. Ennek kibontására még nem került sor, de az is az elkövetkezendő munkák közé tartozik. A falszakasz NY-i része előtt áll a Varkoch Tamás várkapitány által 1542-ben épített kapubástya. Ennek kutatása idején megtaláltuk a kapu előtti farkasvermet, amely az ellenség behatolását akarta megakadályozni és a kapualjban lévő másik vermet, amelybe a felvont híd belső szárnya süllyedt. A felvonóhíd külső szárnya ilyen esetben a kapunyílást zárta el. A két kapu között — a fal belső oldala mellett — egy nagyméretű, eddig ismeretlen gótikus épület maradványait tártuk fel és állítottuk helyre. Mellette egy fém — vas- és rézsalakot találunk e helyen — feldolgozására szogáló épület maradványai kerültek elő. A Szépbástya Ny-i oldala alatti terület É-i szélén egy kövezett utat találtunk, amelynek egyik ága a kutat „megkerülve" a Gergely-bástya irányába halad. Az út egyenes, K—NY-i irányú szakasza a Setét-kapu, illetve a Szépbástya É-i lejtőjének irányába vezet. Az út NY-i szakaszának déli oldalán négy gabonásvermet találtunk, s egy ötödik az út másik oldalán túl is mutatkozott. Az elmúlt két év egyik jelentősebb méretű kutatása a Setét-kapu területén és D-i oldala mellett folyt. E munka során Árpád-kori sírokat tártunk fel, s 4—5 méterrel magasabb szinten egy XVI—XVIII. században használt épület falmaradványai kerültek elő, amely az 1542-ben épített várfal belső oldalához támaszkodott. E falat ugyancsak Varkoch Tamás építette, s ezzel a várat belső és külső részre osztotta. A két várrész közti közlekedésre, szükség esetén — ha a külső várba betört az ellenség, mint az az 1596. évi ostrom idején meg is történt — elzárására szolgált e kapu. Ezt a kaput a század második felében végzett várbőví-
