Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Jegyzetek az egri püspökség XI. századi történetéről

Honfoglalás kori leleteinkben kétségtelenül keresztény emlékek is kerültek elő ezen a területen, i

0 A vezető családok valamelyikének tagja viselte a Bezdéden lelt tarsolylemezt. Ugyancsak az előkelők hagyatékából való a pilinyi ezüstgomb. 17. Tanúsítják a X. századi köznép egy részének kereszténységét a bizánci ereklyetartó mellkeresztek is. Leleteink mellett az Aba-nemzetség korai templomalapításai is feltűnőek: Abasár, Feldebrő és Támaszén taiária templomai a XI. század első felében már állhattak. *8 A kabarok lakta területeken tehát a vezető réteg és a köznép számára egyáltalán nem volt ismeretlen a kereszténység. A vezető réteg politikai elkötelezettsége a fejedelmi családdal szemben megadta az egyházszervezeti keret kiépítésének lehetőségét is. A vezető nemzetségek és a fejedelmi család „paktuma" még egy szempontból jelentős: végérvényesen eldöntötte a bizánci (orthodox) és a nyugati térítés harcát, az utóbbi javára. A keleti és a nyugati hatás küzdelmének egyik fő területe Magyarországon kétségtelenül az egri egyházmegye volt. Maga a X—XI. századi keresztény régészeti leletanyag egyértelműen a bizánci (bolgár) térítésre vall. A fennálló templomok közül a feldebrői építészeti szerkezete és freskói egyaránt bizánci, vagy bizánci indítású művészetre utalnak. A mai formájában véleményünk szerint feltétlenül csonka, átépített tarnaszentmáriai templom valószínűleg a feldebrŐihez hasonló alaprajzú lehetett — tehát azonos eredetű kereszténységre mutat. Aba király „Sámuel" keresztneve is szokatlan a nyugati keresztény névadásban. 19 Görög szerzetesek lakták egy időben a pásztói monostort is — nincs kizárva, hogy már a XI. század első felében. 20 Az egri egyházmegye templomainak dedikálásában két sajátos, határozottan a keleti (görög) egyházra valló nyom a tarnaszentmáriai (Szent Mária) és az egri Szent Demeter patrocinium,

21 valamint Tihamér templomának védőszentjei: Kozma és Dámján.

21

/

3 Az elmondottak alapján tehát az egri püspökség keletkezésének idejét 1010 után, s talán 1031 előtt határozhatjuk meg.

22 A püspökség létrejöttének politikai feltétele volt az Aba-nemzetség vezette kabaroknak a központi hatalomhoz való végleges csatolása, lekötése. Az egyházmegye megszervezésének reális alapját a kereszténységgel már korábban megismerkedett — mondhatjuk: megtért •— rétegek alkották, amelyek a lakosságnak elég tetemes részét jelentették. Az egyházmegye megszervezése térítési feladatok mellett a már megkeresztelkedetteket a görög hatásokkal szemben a nyugati egyház vérkeringésébe kapcsolta. Ugyankkor jelentős segítséget nyújtott a polgári-katonai szervezetnek a központi hatalom igényei szerint való átszervezésében is. II. Buldus mártír, állítólagos egri püspök. Az első egri püspökök személyéről, nevéről, működésük idejéről nincsenek pontos adataink. Az egykorú tanúság helyébe azonban a feltevések egész serege lépett. Szent Gellért legendája feljegyezte, hogy az I. Endre elé indult csanádi püspököt elkísérte három püspöktársa. Beneta, Beztricus és Buldus is.

23 Ez a legtöbb, amelyet egykorú forrásainkból a Szent Gellértet elkísérő főpapokról tudunk. Ugyanezt a tudósítást — többé-kevésbé válto-