Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)
Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7.)
Bálint és Antal, Filöp Demeter és Porkoláb Kálmán vezénylete alatt. 7 ' Az ostromban éppen a vele szemben levő királyszéki fontos török ütegállás súlyos tüzérségi tüze alatt állott. Sőt éppen a Sándor-bástya tájékán fel is jutottak a törökök s „tárgyak" védelme alatt támadták a várat? Éppen a vár e részének veszélyeztetett voltára tervezett itt 1561-ben Paolo Mirandola egy külső falat, erős szögletbástyával. 6 Amikor megépült ez az új bástya, a vár másodkapitányáról, Zárkándy Pálról nevezték el ZÁRKÁNDY-BÁSTYÁ-nak. A Sándor- és Zárkándy-bástya a belső és külső vár érintkezésénél egy védelmi egységet képezett. Jól feltünteti e védművet Paolo Ferrabosco egy 1568. évi rajza. 7 Az 1560-ban felvett hadileltár tanúbizonysága szerint a Sándor bástyán („propugnaculum Sandry") 8 prágai szakállas puska, 80 hozzávaló vasgolyóval biztosította a védelmi készenlétet 8 . 1572-ig azután a Sándor- és a Zárkándy bástyákat egy szerkezetileg is egységes védművé építették ki, összekötve őket egy erős falszakasszal így azután a vár e részén az egész erődítmény északi falait biztosító védmű alakult ki. A bécsi Haditanács végül is a lassan-lassan elavult egri vár korszerűsítésére Octavio Baldigara olasz várépítészt küldte Egerbe, akinek tervei nyomán az 1570-es—1580-as esztendők során 9 a vár egyik legjelentékenyebb védműve épült itt ki: egy nagy kiterjedésű új-olasz típusú bástya falaiban húzódó bonyolult föld alatti folyosóhálózattal, egész sor boltozatos ágyúteremmel és helyiséggel, sőt az egyik föld alatti folyosó szögletében friss ivóvizet szolgáltató ciszternval. A föld színe alatti kazamatarendszer zömét az 1925—43 közötti ásatások során feltárták, s annak egy részét a vár mai látogatói is bejárhatják. Amikor 1596-ban a török hadsereg alakulatai a külső vár felől behatoltak a két várrészt elválasztó várárokba, akkor éppen a belső vár keleti oldalán egymással szemben kiépített két Baldigara-bástya ágyútermeiben elhelyezett lövegek tüze tartóztatta fel egy ideig a támadókat 10 . 1702-ben uralkodói parancsra lerombolták az egész külső várat, 11 s ekkor a vizsgálat alá vett Baldigara-féle bástya északi fekvésű falszakasza, az itteni bástyafüllel és ágyútermekkel egyetemben áldozatul esett a vár katonai jellegű megsemmisítésének. Azonban a bástya zöme egészen 1906 őszéig fennmaradt az utókorra és éppen a vele szemben fekvő délkeleti Baldigara-bástyával az egri vár egyik legértékesebb és legérdekesebb védműegyüttesét alkotta. Éppen ezért olyan pótolhatatlan veszteség a bástyának a vasútépítés során való jelentékeny lerombolása és átvágása. * A vasúti sínpálya hosszan elnyúló ívben halad keresztül a vár keleti oldala mentén. Ez a nyomvonal volt a vasútépítő társaság részére a legkevesebb költséggel járó. Az átjutás érdekében elsősorban a vár „teste" és a bástya között egy ,.folyosó"-t vágtak —, megsemmisítve a munkák során az itt kialakított helyiségeiket (egymás feletti két szinten kiépített ágyútermeket, 1. kép). Mindez azonban még nem volt elegendő, mivel ezen műszaki elgondolás szerint, az elmúlt évben tervezett vasúti pályatestnek a „folyosó"-ba való bejutását az új-olasz rendszerű bástya déli fekvésű „füle" útját állotta. így tehát azt is lerombolták.
