Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

45 A XX. század elején már csak az idősebb generáció beszélte folyékonyan anyanyelvét. A fiatal, iskolás korú generáció már alig értette a nyelvet. A '20-as, '30-as években született nemzedék élő tagjainak visszaemlékezése szerint ez a korosztály már csak szavakat, kifejezéseket jegyzett meg. A szülők gyakran csak akkor beszéltek németül, ha azt akarták, hogy a gyermekek ne értsék meg, miről van szó. Az elmagyarosodás folyamatát jól mutatják a népszámlálási adatok. 11

2 Balmazújváros magyar- és német nyelvű lakosainak száma a statisztikai évkönyvek alapján Év 1851/52 1881 1900 1910 1930 1941 anyanyelv nemzetiség Magyarok 4696 7680 11.440 12.261 14.882 szerint szerint száma 16.299 16.265 anyanyelv nemzetiség Németek 1546 1674 103 183 5 szerint szerint száma 1 1 Lakosok száma 6270 9861 11.556 12.472 14.894 16.300 összesen A nyelvhez hasonlóan a hagyományok is fokozatosan vesztettek jelentőségükből. Egyes elemei még élnek. Az ünnepekkel kapcsolatban a legfontosabb német szokások a következők voltak: a gyermekek újévkor vincsázni jártak, azaz házról-házra haladva újévi jókívánságokat soroltak.

1^ Ezek az újévi köszöntők Magyarország más német nemzetiségi csoportjainál is megtalálhatók.

11

4 (pl. Bátaszéken, Hőgyészen) Megünnepelték a húsvétot (Ostereier), karácsonykor a Kristkindche-1. A lakodalmi szokások is jellegzetesek, érdekesek voltak. A keresztelést gyakran tánccal is megünnepelték. Néhány, már alig ismert bölcsődal és gyerekdal is fennmaradt.

11

5 Nagy esemény volt a disznótor (mesnsup) is.