Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

52 Az internálásra vonatkozó megállapodás a szovjet s magyar fél között valamikor december 23. és 1945. január 4-e között történhetett meg. A fent említett szovjet katonai parancs aznap született, amikor a magyar kormány létrejött. így az Ideiglenes Nemzeti Kormány azt valószínűleg utólag hagyta jóvá. Hivatalos formában az 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezményben merült fel először, hogy a magyar kormány kötelezettséget vállal arra, hogy internálja a német állampolgárokat

13

3 (1. paragrafus 1/B pont 2. bk.) Ekkor azonban a deportáltak zöme már úton volt. Balogh Sándor szerint „A német nemzetiségű lakosság kitelepítése ... 1945 februárban kezdődött meg, amikor ... a Tiszántúlon élő németek egy részét deportálták a Szovjetunió területére."

13

4 Zielbauer György 1944. december végét jelöli meg

13

5, dr. Fazekas Árpád még korábbi időpontot, 1944 novembert említ.

1^ 1944. november és 1945 február között a keleti megyékből is sok embert hurcoltak el. Ennek megoszlását Zilbauer György az alábbiak szerint mutatja ki:

13

7 Deportálások Tiszántúl és Északkelet-Magyarország térségében 1. Csanád - Arad - Torontol Békés és Csongrád megye 27 településéről 4306 fő 2. Szabolcs - Ung és Szatmár - Bereg, Hajdú, Bihar, Szolnok megyék 53 településéről 8651 fő 3. Borsod, Abaúj - Tolna, Zemplén és Heves vármegyék 172 településéről 6859 fő