Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
36 „Ha az ember lányt akar szeretni, was muss machen? Akkor kell menni schmeicheln und lachen, De ha ő nem akarja, und sie nicht will, Haza kell menni und schweigen still." A keresztelési anyakönyvekben az éves bejegyzések után a lelkész összesítve adta meg az egyháztagok számát.88 A számok nem csalhatatlan pontossággal mutatják a németek létszámát: a beházasodott magyarok s a környező tanyákról, telepekről beköltözött idegenek is regisztrálva vannak itt, hisz a német egyház tagjaivá váltak ők is. De a számok többség-ben a német származásúakat jelölik. A XIX. század során továbbra is fontos szerepet játszott az egyház és az iskola. Ezek az intézmények biztosították a németség önállóságát, de később épp ezek váltak a magyarosítás fő csatornáivá is. 1807-ben Fäsi távozása után Drabek József lett a lelkipásztor. A Fäsi által megalapított egyháztanács még 1815-ig működött, de már teljesen új tagokkal. Neve Kirchensammlung-ra (egyházi gyűlés) változott. 1815 és 1822 között nem funkcionált. Drabek prédikátorsága (1807-1832) alatt került a régi harangláb helyére a torony, „mely 1817-ben épült, a régi 1793 évben az ős atyák által vályog fallal épített templom elébe." 8 9 Még ebben az évben elhatározták, hogy új templomot is építenek, de erre majd csak 1892-ben került sor. A gyűjtés azonban már ekkor elindult az új templom felállítására. 9 0 Az egyházkerület rendeletére 1822-ben újra működni kezdett az egyháztanács: ekkor említik először presbitériumként a testületet. Ilyen minőségben 1848-ig állt fenn. 1832-1833 között Anton Keck látta el a lelkészi teendőket. Demjén János szolgálata idején (1833-1852) kezdték el építeni a paplakot. Az 1848-as események hatására az összes egyháztanácsi tag lemondott s a testületet népképviselet alapján választották újjá. Az alapok azonban mindvégig azok maradtak, amelyeket még Fäsi rakott le. 1852-1874 között Rostomili József volt a lelkész. Az ő esete is mutatja, hogy ebben az időben is előfordultak a névmagyarosítások. A Rostomili papi család 1871-ben Dicsőfire változtatta nevét.91 1864-ből is
