Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
37 van erre példa. 9 2 A század második felében történt névmagyarosítások már belügyminisztériumi engedéllyel történtek. Rostomili szolgálata alatt egyre nőttek az adományok az új templom építéséhez. Adakoztak ki-ki a maga tehetsége szerint... az adományokat a magok kebeléből évről-évre megnyitották, takarékmagtárt alakítottak, mely ....1863. évig tetemesen megnövekedett, s ez évben uralkodott szükség folytán számba vehető pénzösszeghezjuttatta az egyházat. 9 3 1874-1902 között Hoffmann Dávid lelkész mentette át a már erősen magyarosodó német református egyházat. Fäsi idejétől 1832-ig az istentiszteletek nyelve német volt. A reformkorban 1832-től minden harmadik vasárnap magyarul zajlott az istentisztelet. Az 1892. november 27-i egyháztanácsgyülés már többször idézett jegyzőkönyve arról tudósít, hogy „az istentisztelet 1891-től az ezen évben hozott egyházmegyei végzés szerint felváltva egyik vasárnap németül, másik vasárnap magyarul tartatott." 9 4 A jegyzőkönyv azt is leírja, hogy az addig befolyt adományok és az eladásokból származó jövedelmek segítségével 1892. április 25-én reggel ünnepélyes istentisztelet közben letették az új templom alapkövét. November 10-én vették át az épületet, s november 13-án szentelték fel. November 17-én ünnepi istentiszteletet tartottak. De az éneklés 1892. november 17. napján tartott templomszentelési ünnepélyen mindég csak németül történt. Az ünnepély minden istentiszteleti cselekménye azonban magyarul tartván, szívet és lelket emelő összhangzatos magyar énekléssel. ....Itt a mi egyházunkban ős időktől lévén használatban a magyar zsoltárnak éneklése, egyház híveknél rázkódtatást és visszaélést nem okozhatott. 9 5 Ez az idézett rész is jól mutatja a lakosság alkalmazkodását, az együttélés következményeit. (Az idézett jegyzőkönyvi okiratot 1892-ben az új templom nyugati oldalán az utca felőli sarkában, 3 méter mélységre helyezték el az alapzatban.)
