Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
35 Az elmagyarosodás több tényezővel magyarázható. Ez egyrészt a köznapi lét és életmód hozadéka volt; hisz a németség elszigetelten élt a magyar környezetben. A Hajdúságban a balmazújvárosi volt az egyetlen németajkú szórvány, s a németek elég meghatározó magyar tengerben éltek, hogy már az első s a második generáció megtanuljon magyarul. A mindennapi életben jól megfigyelhető, hogy a XIX. század második felétől gyakoribbá váltak a vegyes házasságok is. A magyarosodást gyorsították a polgári korszak vonásai is. Az intézményhálózat, a nemzeti intézmények - iskola, közigazgatás, adóhivatal, megyei törvényhatóság - nyelve, a bíráskodás nyelve a magyarság felé hajlította a német nemzetiségűeket. A polgári társadalom nyújtotta szerepkörök, a nevelés, ideológiai hatások ugyanezt eredményezték. A vallási azonosság is megkönnyítette a német-magyar közeledést. A község lakói a XIX. század elején - a 100 főnyi katolikus és zsidó lakoson kívül - mind reformátusok voltak. 1801-ben a magyar reformátusok száma 418 ágy (2270 fő), a németeké 117 ágy (628 fő) volt. A magyarok adták tehát a lakosság 4/5-ét, a németek az 1/5-ét. 8 6 Balmazújváros földesurai is hamar belátták, hogy a német betelepítés nem hozta meg a kívánt eredményt: engedelmes jobbágyokat szerettek volna, de a németek „elég hamar el is magyarosodtak, sőt ....az újvárosi nép legforradalmibb,... elemei éppen az egykori német telepesek utódai közül kerültek ki."87 A XIX. század közepétől már egyfajta kétlelküség figyelhető meg; a német - és magyar identitástudat egyidejűleg élt a németségben. Ezt példázzák az anyakönyvi bejegyzések 1857-1868 között, s néhány fennmaradt dal is. Mint például: „Idesem, kedvesem was hast du gemacht? Nem tudtam aludni die ganze Nacht, Ha elaludtam, träumt ich von dir, Mindig azt gondoltam, du bist bei mir."
