Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)

34 gok. Ez azonban kezdetben még ritkaságnak számított, de később egyre gyakoribbá vált. Az anyakönyvek a következő eseteket említik:

8

1 Házaspárok neve Georg Arwa-Maria Barbara Hinkel Horto András, Ungar-Ewa Elizabeth Frittman Martin Arwa, jr.-Margareth Haas Kálai Mihály-Barbara Rosinger Almási István-Elisabeth Hildebrand Házasságkötés dátuma 1777. 10-ten Január 1804. 1805. 1810. 1811. Az 1892. november 27-én kelt egyházmegyei jegyzőkönyv már idézett részlete is említi,

8

2 hogy az Árva családok beházasodás révén kerültek kapcsolatba a németekkel. Látható, hogy erre már igen korán - 1777; 1805 - sor került, s így elnémetesedtek. A Horto András neve mellett is szereplő Ungar megjelölés a fennmaradt anyakönyvek tanúsága szerint sokáig használatos maradt, amikor magyar személy nevét jegyezték be. Egyfajta, minden negatív vagy pozitív értelmezéstől mentes megkülönböztetés tehát sokáig fennállt. A hivatalos bejegyzések is bizonyítják, hogy a németek sokáig őrizték német nevüket s anyanyelvüket. Az egyházi anyakönyvek fennmaradt I. kötete (1794-1831) még teljes egészében német nyelven íródott.

8

3 Az 1840. november 1-én tartott presbiteri gyűlés után ez áll: „Eddig németül, ezután magyarul."

8

4 1 841-től kezdve az egyházi iratok nyelve magyar, s az itt használt névmagyarosítások minden belügyminiszteri engedély nélkül általánossá lettek, (pl. Teppich - Pokrócz , Keller - Pinczés, stb. ld. 18. oldal) Az 1853 utáni időszakból fennmaradt két anyakönyvben (Registerbuch III-IV. kötet) a német családok már a magyarosított néven szerepelnek, de csak 1857-ig. Ettől az évtől egészen 1868-ig németül és magyarul is feljegyzik a neveket.

8

5