Katona Mária: Két évszázada Balmazújvároson - a balmazújvárosi németek története / Újvárosi Dolgozatok 5. (Balmazújváros, 1997)
Az 1848/49-es szabadságharc idején fellendülés mutatkozott Balmazújváros gazdasági életében, az állattenyésztés minőségileg javult. Ekkor váltak országszerte ismertté a Semseyek tenyésztett lovai. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után a földesúri birtok egyeduralma a módosabb német jobbágyokat is érzékenyen érintette, mert nekik lett volna lehetőségük s pénzük új birtokok vásárlására vagy a terjeszkedésre, de ez nem valósulhatott meg. Ezzel magyarázható, hogy a gazdák egy része már korán elhagyta a községet. A környező városok (Hajdúböszörmény, Nagyléta, Vértes, Konyár, Ersemlyén, Szilágyballa) határában sok, egykori újvárosi német telepedett le. Az 1800-as évek elején többen Svábolasziba költöztek, de ők vissza is tértek. 1820-1827 között Arad környékére vándorolt ki a németek egy része, ahol a Szemlak nevü községet alapították 7 9. A szemlaki egyház a balmazújvárosi német református egyház leányegyházaként működött. Gazdasági szempontból a németség elkülönült a magyaroktól. Kezdetben a község közigazgatásában, politikai életében sem játszott fontos szerepet. A XVIII. sz. második felében a németek létrehozták saját kulturális, egyházi intézményeiket, s eközben egyre nagyobb elismerést vívtak ki munkaszeretetükkel, egyházukra és az oktatásra irányuló intézkedéseikkel. 1822-ben a németek közül választottak községi főbírót a balmazújvárosiak: „Peter Leyder wurde zu grosse Freude und bleibendem Ruhm der Familie und der deutschen Gemeinde zum Stadtrichter erwähnt.... Peter Leydert a család és a német gyülekezet nagy örömére és maradandó dicsőségére városbíróvá választották."^ Philip Schillinget választották esküdtnek. Leyder Péter 1841-ig volt főbíró. Ettől fogva a németek képviselői ugyanúgy ott voltak a falu vezetői között, mint a magyarokéi, bíróként és esküdti hivatalokban egyaránt. A magyar és német lakosok között eleinte alig volt társadalmi érintkezés. A XIX. század közepéig általában egymás között házasodtak a németek, de már pár évtizeddel a letelepedés után köttettek vegyes házassá-
