Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Gondy és Egey fényképészműterme a Teleki (Szent Anna) utcán

Debreczen Szt. Anoa-utcu 86 GONDY ÉS ECEY zolja az utcát, már ismét a sár tűnik uralkodónak. Ha valaki ilyen helyen építi föl a műtermét, még ha a sár Debrecenben nem is volt oly különös tapasztalat, annak nagyon kell bíznia a közönség pártolásában, saját népszerűségében. Debrecenben Gondyékon kívül nem is volt másik fényképész, aki meg merte volna kockáztatni, hogy ne a Piac utcára vagy annak folytatólagos szakaszaira építse műtermét - a nem oda eső címek csak a sarokházakat jelölik - hiszen minden más próbálkozás nagyon hamar kudarcot vallott. Gondy és Egey műterme azonban 1872-től 1909-es bezárásáig folyamatosan üzemelt, s más fényképészek kezén is még tovább, az első világháborúig. Debrecen házai egészen 1898-ig, az utcánkénti házszámozás bevezetéséig, folyamatos számozásúak voltak, (vagyis a helyrajzi számot használták), így a Teleki utcai ház a 2171-es sorszámot viselte. Mindazonáltal többször előfordul a verzókon feltüntetett címben már ekkor is a műterem 6-os számmal való jelölése - ezt a házszámot Gondy Károly teljesen önkényesen, az utcabeli házak egyszerű megszámolásával adta a műteremépületnek.

255 A Teleki utca (amelyet gyakran Telekynek írnak) éppen csak 10 éve viseli ekkor az 1861-ben öngyilkossá lett miniszterről kapott előkelő nevét - többet elmond róla előző elnevezése: Sánta köznek hívták, igen szűk volta miatt. A Teleki utca a Piac utcától a Varga utcáig tartott, lejjebb mindig is a A Szent Anna utca a századvég táján. A baloldalon látható erkélyes épületben működött Gondy és Egey műterme 1874-1909 között (képeslap) Szent Anna templomról kapott nevét viselte, csak 1898-ban egyesítették a két utcát közös néven is.

256 Akkor kapja majd a műteremépület az 5-ös házszámot is, mert Gondy Károly intencióival ellentétben, az utca jobb oldala lett a páratlan számozású oldal. így, anélkül, hogy bárhova költöztek volna, húsz év alatt háromszor is változott a műterem címe: méltatlankodott is emiatt a mester eleget.

257 A tudósítások nagy építkezésről számolnak be - nem tudjuk azonban, vajon teljesen elbontották-e az eredeti házat vagy csak a tetejét építették át és alakították tetővilágításos műteremmé. Ha azonban azt olvassuk (1872 decemberében), hogy a „Teleki utcán egy csinos és költséges új ház ragadja meg az arra járók figyelmét, ez a Gondi és Egei fényképészek háza, melyet a derék tulajdonosok csupán fényképészeti célra építettek, ily épülettel nem minden város dicsekedhetik"

258 - akkor elbizonytalanodunk, s valódi műteremház építésére kell gondolnunk. Egey István egy