Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Gondy és Egey fényképészműterme a Teleki (Szent Anna) utcán

későbbi nyilatkozata is ezt erősíti meg: ő „közösen épített palotáról" beszél;

259 egy hirdetésben pedig azt olvassuk, hogy „alapjából tisztán fényképészet céljának épült sok helyiségei" vannak.

260 Valószínűnek tartjuk, hogy közös tulajdonban csak a fényképészeti cég és a fényirda-helyiség lehetett, maga a ház, amely bérház volt, kiadó lakásokkal és üzlethelységekkel, bevételeivel együtt, egyedül magáé Gondy Károlyé volt, hiszen az eredeti házat is ő vásárolta meg, ahogy később majd ő is adja el. Elköltözése után is csak mint Gondy-házat, Gondy Károly-féle házat emlegetik.

261 Az üzletekre vonatkozóan csak kései információink vannak, Gondy működésének idején inkább ügyvédi irodáknak adták ki a helyiségeket, a 10-es években azonban van már itt szülész- és nőgyógyászrendelő, fogtechnikus, virágüzlet, házasságközvetítő- és tudakozóiroda, és persze ismét ügyvédek.

262 Gondy magánlakása mellett, kiadó lakás is több lehetett, hiszen először is itt lakott Egey Imre, Gondy írásaiban említtetik egy „finánc-hivatalnok" és több agglegény bérlő is.

263 Az egy emeletes ház Debrecenben szokásos nagy kerek kapuját „vasrostélyzatos kapu" védte, (ezt majd a Gondy halála utáni nyáron cserélik le, mint alkalmatlant, tömör vaskapura)

2

"

4 - ezt a kaput éjszakára becsukták s reggel kinyitották, hiszen innen esett a feljárás a fényképészműterembe. A kapu alatt kirakatok voltak a műterem termékeivel. A kapualjon át zárt udvarba lehetett jutni, amely Gondy Károly kertépítő munkájának köszönhetően, nagyon hamar virágágyakkal, gonGONDY ÉS ECEY dozott gyeppel, fákkal, padokkal és Flóra-szoborral ékes kertté alakult, ahol ugyanakkor volt hely nagyobb csoportok, esetleg lovas jelenetek lefényképezéséhez is.

265 A kapualjból valószínűleg közvetlenül a fogadóterembe érkezhetett a vendég, onnan pedig lépcsőn fel az üvegtetős műterembe, amely elég tágas volt („a monarchiában a legnagyobb") ahhoz, hogy „csoportos felvételek akár 50 személyig eszközölhetők" legyenek benne.

266 A műteremhez további szobák és melléktermek csatlakoztak - lehetséges, hogy még egy félemelettel följebb - ahol a fényképeket kidolgozták. 1 Gondy Károly vázlata a műterem Teleki utcai kirakatának berendezéséről, 1886 körül