Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Egey István (1828-1895) és Egey Imre ( 1843-1911)

78 GONDY ÉS ECEY homályút, árnykép módot, domború módot, csíkos világító módot, visszfényéit. Mindezen újításaiért 1871-ben Londonban díszoklevéllel tüntették ki."

2

"" Az „A International Exhibition London MDCCCLXXI" köriratú érmet a fényképész egész pályafutása alatt büszkén szerepeltette fényképei verzóján. Ha nem is Gondy Károly nevéhez kapcsolódóan, de hasonló eszközt ír le a Fényképészeti Lapok 1887 szeptemberi száma, és Schmidt is ilyet idéz egy 1894-es Photo-Gazette-ből, amelyhez képet is közöl (igaz, ezt szabadban való levételekhez javasolja): a hátterül szolgáló, 1,5 méter széles hátfal világos szövetből készül, az ugyanilyen széles oldalfalak alsó része papiros vagy átlátszatlan szövet, felső része homályos üveg vagy átlátszó géz, hasonlóképpen a teteje is, mely sátortetőt formáz, s csuklópántokkal két felé hajtható. A felületeken beeső fényt ezenfelül kis függönyökkel is lehet szabályozni. A Fényképészeti Lapok ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ilyen fényszabályozó sátor alkalmazására a szárazlemez használata és kellő nagyságú ablakok esetén már nincsen szükség.

244 Ennélfogva valószínű, hogy Gondy Károly is csak ezen első, lakószobából átalakított műtermében volt erre az alkalmatosságra szorulva, későbbi, épített, üvegtetős fényirdájában már nem, vagy csak módosítva használt ilyet. Mint említettük, az albumokat szemlélve talán megkülönböztethetők azok az arcképek, amelyek fi 57. ábra. Hordozható műterem. 58. ábra. Hordozható műterem. A fény beesési szögének szabályozására szolgáló sátor - ezen az elven működhetett Gondy Károly találmánya is (In: Schmidt: A gyakorlati fotografozás kézikönyve. Bp., 1897.) Műhelymunka (7.)8843. (VI.751.) Portré a ,dobozban'