Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Egey István (1828-1895) és Egey Imre ( 1843-1911)

Műhelymunka (7.)8664-65. (VI.599-600) Rembrandt-világítás ezzel a szerkezettel készültek. Ezek a felvételek mellképek, a vállat, a nyakat teszik láthatóvá, az ékszereket, nyakkendőket, frizurákat hangsúlyossá: az arc nagyobb méretben, közelebbről van felvéve, mint a vizitképeknél, az egész képfelületet kitölti, s jellegzetes megvilágítás alá esik: a fény szemből, felülről éri, élessé téve az arc egészét, a jellegzetes vonások, mimikai ráncok eltompításával, kiégetésével; a megvilágítatlan részek árnyékosak, homályosak - hasonlóan a Rembrandt világításhoz -, s a kép sötét hátterének köszönhetően jellegzetes, vörösesbarna árnyalatú. Ezen praktikák alkalmazásával az így készült képeken minden modell nagyon széppé válik, amiben a népszerűség magyarázatát is fellelhetjük. Az 1870-es év mindezen nagyjelentőségű esemény mellett is igen mozgalmasnak bizonyult. Júniusban „például azon úrhölgyeket fényképezték le, kik a második műkedvelői előadáskor GONDY ÉS ECEY 79 bemutatott „

Decameron" című képletben szerepeltek; az illetők jelmezben s oly helyzetben vannak előtüntetve, minőt előadás alkalmával foglaltak el a színpadon. A képek cabinet-nagyságúak s kidolgozásuk a műértők részéről újabb elismerést csatol Gondy és Egey többször emlegetett érdeméhez."

245 Szeptemberben megtudhatjuk, hogy „a dalegylet új zászlóval s a nyert diplomával, valamint az 1867. évben az aradi dalegylet által ajándékozott kis hordóval fogja magát levétetni a gőzmalom kertjében. Az elrendezést Gondy és Egey fogják teljesíteni, azután midőn a levétel megtörtént, egy kis dal is lesz, utána kuglizás, ha az eső el nem mossa. Az egylet ó zászlaja, zászlótartó Somogyi Alberttel szintén a csoportban leend, mintegy emlékül, hogy a dalegylet 7 évig azon zászló alatt élte le legjobb és legsikeresebb napjait. Azt hisszük, a dalegylet férfi és női tagjai mind igyekeznek levétetni magokat, köztük a zászlóanyával !"

24(

' Ezen az őszön készítik el a debreceni színészek azon portréit is, amelyeket majd tablóképpé öszszerendezve Bécsben Marastoni Józseffel rajzoltatnak kőre, hogy a debreceni Kutassy-féle nyomdával kinyomtatva és sokszorosítva mint litográfiát áruba bocsáthassák, ezzel gyarapítva a színészek nyugdíjalapját. Hogy a színügyegylet és a város közös akciójában a fényképészek milyen szerepet játszottak pontosan, azt nem tudjuk, az elkészült Ù