Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fészképészeti műintézete Debrecenben (A Magyar Fotográfia Forrásai 5. Debrecen, 2008)

A fényképész szerepei - Mi, debreceniek

egyenesen egy „Éljen Gondy Károly!" című cikkel emlékezik meg nemes hazaszeretetéről. „Ma, midőn az 1848. március 15-iki hatalmas alkotások romjain ünnepelünk, az erkölcsiség süllyedésének korszaka is beköszöntött hozzánk. Világos példája ennek az a körülmény, hogy Debrecen város tanácsa csak a legkisebb módon fejezte ki kegyeletét hosszas tanácskozás után a nagy idők iránt az által, hogy testületileg megjelent az ev. ref. egyház istentiszteletén és a színházban gondoskodott, anélkül, hogy a polgárságot a város kivilágítására előre figyelmeztette volna, tudván, hogy a közönséget korbácsolni kell a nemes tettekre. És íme, ebben a törpe korban még él egy önzetlen, lelkes magyar ember Debrecen városa területén, ki azzal ad külsőleg is kifejezést rajongó hazaszeretetének, nemes jó szívének, hogy midőn kedden reggel ránk virradt a szabadság Debrecen főutcája a Vasárnapi Újság Gondy és Egey felvétele alapján, Dörre Tivadar által készített illusztrációján, 1882 GONDY ÉS EGEY születésének félszázados ünnepe: feltűzött háza homlokzatára egy csaknem a kövezetig lényük) óriási lobogót rajta e szavakkal: Szabadság, Testvériség, Egyenlőség, este pedig, midőn éj borult a városra, sötétek voltak (néhány kivételével) az épületek ablakai, - kivilágította házát oly pazar fénnyel, csillogással, s kitűnő ízlésről tanúskodó modorral, hogy nagy embertömeg verődött öszsze a Teleki utcában s bámulta azt a fénytengert, mely a városi tanács sötét célzatát nagyon-nagyon megvilágította. Ez a kivilágítás meglepetés számba ment. Az épület homlokzatán három nyitott láng égett, az ablakok gyertyafényben tündököltek, a kapubejárat kápolnává alakult át, melyben virágok közt pazar világítás mellett díszelgett Kossuth Lajos arcképe, ezzel a felírással: «Könyörögj érettünk! ». A kaputól balra eső ablakban egy belülről megvilágított gyönyörű festmény 1848-ban V. Ferdinánd királyt tüntette fel, midőn égő csipkebokor fölött a felhőkből kibontakozik alakja, s az előtte térdelő Kossuth Lajosnak átnyújtja az 1848iki szentesített törvényeket, e szavak kíséretében: - Itt az alkotmány, csak aztán meg ne bánjátok! A kaputól jobbra eső ablak «50 év után» címmel a mai állapotot tünteti fel. Három ördög jár boszorkánytáncot a pokol égő tüze előtt, s a szabadsajtó már az egyiknek vasvilláján van, hogy a tűzbe dobja s szólásszabadságunkat teljesen tönkre tegye. A képeket Gondy Kár-