Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézust megalázzák és kigúnyolják

itt tette fel a sorsdöntő kérdést stb. Ezekből a mozzanatokból ugyan semmit nem látunk, mégis tanúi vagyunk a történelmi pillanatnak, és a történet ismeretében átélhetjük a különös helyzet drámai feszültségét. A megjelenített teret ritmikusan tagolják az oszlopok és boltívek. Egyértelműen a korhűség érzetét kelti a látvány. Kétségtelen, hogy az építészeti környezetben van valami díszletszerű, de ez csak megerősít minket abban, hogy a történelmi hűség igényét magában foglaló, mégis általánosító szándék vezette az alkotót a tér és idő jelzésében. A fő cél az lehetett, hogy ezek a jelzések elvezessék a szemlélőt az üzenetig, amely lényegében nem köthető konkrét helyhez és pillanathoz. A király A látszat ellenére nem könnyű elhelyezni ezt a jelenetet az evangéliumok eseménytörténetében. Az ábrázolt térhez hasonlóan Jézus alakja és öltözete is egyszerre reális hatású, ugyanakkor jelszerű, akárcsak maga a János-evangélium, amely szándékolt párhuzamként futtatja egymás mellett a konkrét és az átvitt jelentéseket. Ezek a párhuzamok legtöbbször az emberi és isteni szemléletmód különbözését teszik láthatóvá, mindig azzal az írói szándékkal, hogy Jézus dicsősége nyilvánvalóvá váljék. Tanulságos megfigyelni, milyen finoman érzékelteti Munkácsy az evangélium irodalom-esztétikai sajátosságát a térszintek megválasztásával is. Ebben is felismerhetjük Renan hatását. Ugyanakkor Jézus megjelenítése a tömörítés legfőbb „Ok nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak, és megehessék a húsvéti bárányt." (Jn 18,28) Kivit 26,67-68: a főtanács kihallgatásakor a főpapnál a zsidók mint prófétát gúnyolják és verik. Mt 27,27-30: A helytartóságon a katonák királyjátéka a zsidók királyát szégyeníti meg, s ez Jézus megostorozása után következik. Ott ezt követően Pilátus már nem találkozik Jézussal. Mk-nál ugyanez a sorrend: 14,65; 15,16-20. Lk-nál is a főtanács előtt kezdődik Jézus kigúnyolása 22,63-65; majd Heródes is megszégyeníti Jézust, de a helytartóságon nem találkozunk a király-játék motívumával.