Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézust megalázzák és kigúnyolják

61-62 I« A Mt 27,28 katonaköpenyt, Mk 15,17 bíborruhát említ. Lk ezt a részletet nem említi. eszköze. A gúnyból ráadott bíbor köpeny és más „királyi felségjelek", a töviskorona és nád-jogar mutatja, hogy ismét sok minden történt az első kihallgatás óta. Ez a még mindig öszszekötözött kezű Jézus-alak magán viseli mind elfogóinak, a zsidó templomőröknek tegnapi, megszégyenítő játékát, mind pedig a római katonák groteszk király-felkenési játékának brutális nyomait. Egyedül Szent János evangéliumában előzi meg ezt az amnesztia-jelenetet Jézus megostorozása. Márk és Máté evangéliumában csak azután került sor az ostorozás büntetésére, amikor már Barabást elengedte Pilátus, Jézust pedig átadta, hogy keresztre feszítsék. A szinoptikus evangéliumokban tehát a király-játék és Jézus egyéb megcsúfolása korábban és más helyzetben történt, és a gúnyos játék után már a keresztút következik. Jánosnál azonban Pilátus még ezek után is kísérletet tesz Jézus szabadon engedésére. Jézus öltözete itt is többféle jelentést hordoz. A királyi palást, vagy az evangélium szavaival „bíborszínű köpeny"ugyanúgy gúnyból került Jézus vállaira, mint előbb a fehér ruha, és ugyanúgy szándéka ellenére kifejezi a lényeget. Munkácsy textilszeretetének is köszönhető, hogy nem egy szakadt rongy lóg Jézuson, és nem is a történelmi hitelességet inkább megközelítő katonaköpeny, hanem egy nemes anyagú palást: szép, természetes esésű. A katonákon egészen más ruhadarabokat látunk. A palást királyi viselet. Bíborszíne is szimbolikus: a töviskorona alatt kiserkenő vér színével azonos. A palást szí-