Várhelyi Ilona: Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt (Debrecen, 2009)

Jézus pere

Jézus talpig fehér ruhája a szín elsődleges, természetes szimbolikája szerint a tisztaság, ártatlanság jelentést sugallja. Jézus esetében ez a jelentés magával hozza az ártatlan bárány jelentést is, sőt a Bibliát jobban ismerő szemlélőben felmerülhet a nyírói előtt elhallgató bárány képe is. Az ártatlan, szelíd bárány asszociáltat az áldozati bárány jelentésre is, amit csak erősít, ha valaki azt is tudja, hogy az elfogatás helyén, a Getszemáni kertben tartották és legeltették a templomi áldozatara szánt állatokat leöletésükig. Ez a jelentéstartalom visszautal az ószövetségi húsvét bárány-lakomájára, de már előre A is mutat a kereszthalál csontja-töretlen pászka-bárányára. S bár Munkácsy Jézusa itt úgy N áll, ahogy a János-evangélium ábrázolja: igaz voltával és engedelmességével Atyját megdicsőítő Fiúként, de a Lukács-evangélium is ad egy választ arra a kérdésre, honnan és miért ez a fehér ruha. A ruha színének meg- V választása tehát jóval több, mint kompozíciós eszköz. Arra is rávilágít, hogy Munkácsy az evangéliumi szövegek értelmezésével egyre mélyebbre hatol az emberi viszonylatok megértése felé, és felismeri Jézus üdvtörténeti egyedülvalóságát. b*. „Megkínozták, és ő alázatos volt, nem nyitotta ki száját, mint a bárány, melyet leölésre visznek, és mint a juh, mely nyírói előtt elnémul, nem nyitotta ki száját. " (Iz 53,7) A A húsvéti (pászka) bárány-lakoma zsidó vallásban szigorú szabályok szerint történik. Ekkor emlékeznek meg az egyiptomi rabszolgaságból való csodálatos szabadulásukról és Istennel való szövetségkötésükről. Az ünnep kapcsolatba hozható az első termés feláldozásának hálaünnepével. A feláldozásra szánt báránynak eredetileg első ellésből származó hím és hibátlan állatnak kellett lennie. Vö: Kiv 12,1-14 (Az új szövetség áldozata, Jézus, szintén szeplőtelen, elsőszülött stb.). ^sl „A zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a kereszten szombatra, mert az a szombat nagy nap volt. Odamentek tehát a katonák, és eltörték a lábszárát először az egyik vele együtt keresztre feszítettnek, aztán a másiknak. Amikor azonban Jézushoz értek, mivel látták, hogy